A tudósok szerint ez az, amiről az emberek közvetlenül a halál előtt álmodnak

Az elhunyt szeretteink megjelennek előttünk, fehér fény és nyitott ajtókat látunk – ezek tartoznak azok közé a leggyakoribb álmok közé, amelyeket az emberek röviddel a haláluk előtt tapasztalnak, derül ki egy új tanulmányból. Az olaszországi Azienda USL–IRCCS di Reggio Emilia kutatói megállapították, hogy a végstádiumban lévő betegek gyakran számolnak be élénk álmokról és látomásokról életük utolsó napjaiban – és ezek sokszor megnyugtatóak, nem ijesztőek.

A halál előtti álmok valódi jelentései

Egy 239 palliatív ellátásban dolgozó szakember körében végzett felmérés szerint a betegek gyakran beszéltek arról, hogy újra találkoznak elhunyt rokonaikkal, vagy szimbolikus képeket látnak, például lépcsőket, erős fényt és ajtókat. A tanulmányt a Death Studies című szaklapban publikálták, és az életvégi álmokat és látomásokat (ELDV-ket) vizsgálta, amelyeket orvosokkal, ápolókkal, pszichológusokkal és hospice-önkéntesekkel osztottak meg.

A leggyakoribb motívum ezekben – amelyek közül néhány ébrenlét közben történt – a szeretteinkkel való újraegyesülés volt: sokan arról számoltak be, hogy elhunyt házastársuk, szülőjük, rokonuk vagy akár kedvenc háziállatuk jelent meg előttük. Egy esetben egy nő azt álmodta, hogy halott férje ezt mondja neki: „Várlak.”

Mások inkább szimbolikus, az átlépéshez vagy egy másik állapotba való átmenethez kapcsolódó látomásokat éltek át, például mezítláb kapaszkodtak felfelé egy fényben úszó nyitott ajtó felé, míg mások lépcsőkről, küszöbökről és világos terekről beszéltek. Előfordultak szürreális, szinte filmszerű képek is, például amikor arról számoltak be, hogy egy fehér ló vágtázott a tengerparton.

A kutatók szerint ezek az ELDV-k fontos kapcsolati potenciállal bírnak, lehetővé téve, hogy az emberek kimondhatatlan témákhoz közelítsenek szimbolikus kifejezésmódon keresztül, megkerülve a racionális nyelv akadályait, amely ehelyett védekező reakciókat, például tagadást válthat ki. Más szóval segíthetnek a betegeknek feldolgozni a halállal kapcsolatos félelmeket és reményeket, és olyan módon megbékélni a helyzetükkel, ahogyan a beszélgetés nem képes.

Bár a legtöbben megnyugvást vagy békét éreztek a látottak hatására, nem minden élmény volt kellemes. Körülbelül tízből egy eset nyugtalanító volt, például egy beszámoló szerint egy szörnyeteg az anya arcával lefelé húzta a beteget. A kutatók szerint ezek a sötétebb élmények kielégítetlen klinikai vagy érzelmi szükségletekre utalhatnak, a feldolgozatlan konfliktusoktól és traumatikus emlékektől a fizikai fájdalomig – írja a Metro.

A kutatás vezetője, Elisa Rabitti szerint az ELDV-k még mindig nem rendelkeznek egyértelmű kulturális és klinikai értelmezéssel, annak ellenére, hogy milyen gyakran fordulnak elő.
A tanulmány megerősíti a korábbi kutatások eredményeit is, amelyek szerint az elhunyt szerettekkel kapcsolatos álmok gyakoriak a terminális állapotú betegeknél, és a halál közeledtével egyre gyakoribbá válnak.

– mondta Christopher Kerr, a tanulmány vezető szerzője és a New York állambeli Hospice Buffalo főorvosa. Az indulásra való felkészüléssel kapcsolatos ELDV-k is gyakoriak voltak, Kerr megjegyezte: „A betegek gyakran számolnak be csomagolásról vagy arról, hogy buszra szállnak. Sok veteránunk is volt, és bármilyen sebeket vagy terheket hordoznak, azok gyakran megjelennek az életük végén jelentkező álmaikban” – tette hozzá.