KÜLFÖLD
Merőben új megközelítést alkalmaz a szövetségeseivel szemben a Trump-kormányzat.
Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Die Welt arról számolt be, hogy Donald Trump kormánya egy informális listát állított össze a NATO-szövetségesek „megbízhatóságáról”. A portál értesülései szerint a felsorolásban az egyes tagállamokat aszerint értékelték, mennyire támogatták az Egyesült Államokat az Iránnal folytatott katonai konfliktus során, és ennek alapján különböző szankciók lehetőségét is mérlegelték velük szemben.
Meg nem erősített források szerint Trumpék több NATO-szövetséges országot is „renitens” vagy „barátságtalan” címkével illettek ezen a listán. Bár a hivatalos lista nem ismert, sajtóértesülések azon kitüntettet helyen szerepel Spanyolország és Franciaország, mivel mindketten részlegesen lezárták a légterüket az amerikai katonai gépek előtt.
A lista élén szereplő országokkal szemben különböző "megtorlóintézkedéseket" fontolgat a Trump-kabinet. Ezek közé tartozik amerikai csapatok átcsoportosítása, katonai jelenlét csökkentése vagy bizonyos biztonsági garanciák újragondolása.
A Welt cikke kiemelte, hogy a szóban forgó listán Washington több NATO-szövetségest is kifejezetten pozitívan értékelt, köztük több kelet-európai országot. Ezek elsősorban azért estek kedvezőbb megítélés alá, mert nyitottabbak az amerikai katonai jelenlétre és következetesebben igazodnak Washington biztonságpolitikai irányvonalához.
Washington részéről nem teljesen váratlan a szövetségesek efféle „értékelése”, hiszen Donald Trump már korábbi elnöksége idején is rendszeresen bírálta a NATO-tagállamokat. Különösen az európai országokat illette kritikával, amiért szerinte nem vállalnak arányos részt a közös védelem terheiből. Többször is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok túl nagy áldozatot hoz a szövetség fenntartásáért, miközben mások „potyautasként” élvezik a biztonsági garanciákat.
Az Egyesült Államok és személyesen Donald Trump amerikai elnök legutóbbi megnyilvánulásai nyomán a brit kormánynak fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben Európa válság esetén már nem számíthat amerikai segítségnyújtásra - áll a brit parlament nemzetbiztonsági stratégiai vegyesbizottságának (Joint Committee on the National Security Strategy, JCNSS) bemutatott átfogó helyzetértékelésében.
Az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjaiból álló testület 80 oldalas jelentése szerint Nagy-Britanniának folytatnia kell a stratégiai együttműködést az Egyesült Államokkal olyan területeken, amelyeken "ez gyakorlati haszonnal jár".
A brit kormánynak azonban európai szövetségeseivel együtt világosan körvonalazott tervet kell kidolgoznia egy olyan átalakulási folyamatra, amelynek végén Európának a jelenleginél kiterjedtebb vezető szerepe lesz a NATO-ban
- áll a két parlamenti kamara közös szakbizottságának ajánlásában.
A testület szerint arra "a lehetséges legrosszabb forgatókönyvre" is fel kell készülni, hogy válsághelyzet kialakulása esetén Európa nem számíthat az Egyesült Államok támogatására, és e felkészülés jegyében Londonnak az európai partnerekkel együttműködésben beruházásokat kell végrehajtania saját védelmi kapacitásainak fejlesztésére Amerika "potenciális visszavonulásának" ellentételezése végett.
A tanulmányban a parlamenti vegyesbizottság felszólítja a brit kormányt arra is, hogy e "készenléti felkészülés" során alakítson ki stratégiai kapcsolatrendszereket a NATO-n kívüli szövetségesekkel is a világ más térségeiben.
Az európai NATO-kapacitások fejlesztése mellett Nagy-Britanniának terveket kell készítenie az "eltávolodásra" az Egyesült Államoktól a kétoldalú kapcsolatok olyan területein, amelyeken nagyon jelentős az Amerikával szembeni brit függés, mindenekelőtt a nukleáris és a hagyományos védelemben, illetve a hírszerzésben
- fogalmaz a bizottsági jelentés.
A testület ezeknek az ajánlásoknak az okai között felidézi, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is kilátásba helyezte az autonóm területként Dániához tartozó Grönland "megszerzését".
A bizottság felidézi azt is, hogy ezekre a kijelentésekre reagálva Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok támadást intéz Grönland ellen, akkor "mindennek vége, beleértve a NATO-t és így a második világháború befejeződése óta kialakult biztonsági rendszert is".
A londoni parlament jelentése úgy fogalmaz: érzékelhető feszültséget keltettek a brit-amerikai kapcsolatrendszerben az olyan megnyilvánulások is, mint például a Washington által a hagyományos szövetségesekkel szemben bevezetett vámok, és ez kikezdheti az Egyesült Államokkal szembeni védelmi függés megbízhatóságát.
A bizottság szerint kedvező, hogy a brit kormány felismerte a felkészülés szükségességét egy olyan jövőbeni helyzetre, amelyben az Egyesült Államok a jelenleginél "kevésbé aktívan" járul hozzá Európa biztonságához, de még többet kell tenni annak biztosítására, hogy Európa és Nagy-Britannia hatékonyabban meg tudja védeni magát.
Donald Trump éles kritikával illette a NATO-t és országa kulcsfontosságú európai partnereit. Az amerikai elnök kijelentette, hogy Washington a NATO-ból való kilépést fontolgatja, mivel úgy érzik, a szövetségesek magára hagyták az Egyesült Államokat a közel-keleti helyzetben.
Donald Trump és Mark Rutte Forrás: AFP
Donald Trump amerikai elnök a The Telegraphnak adott interjúban „papírtigrisnek” nevezte a NATO-t, és kijelentette, hogy soha nem bízott igazán a katonai szövetségben. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök tisztában van a szervezet gyengeségeivel, és Amerika a NATO-ból való kilépés lehetőségét is komolyan fontolgatja.
Fotó: AFP
Az amerikai elnök különösen Nagy-Britanniát támadta, azt állítva, hogy az országnak még haditengerészete sincs. A kijelentéssel Trump arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök világossá tette: az Egyesült Királyság nem vonódik bele egy olyan konfliktusba, amely nem az ő háborújuk. Trump korábban Nagy-Britannia mellett Franciaországot is bírálta, amiért nem hajlandók részt venni az Irán elleni hadműveletekben. Közösségi oldalán azt írta:
Az Egyesült Államok többé nem lesz ott, hogy segítsen nektek, ahogyan ti sem voltatok ott nekünk.
Ezután arra szólította fel szövetségeseit, hogy szerezzék meg a saját olajukat. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Trump hajlandó lenne lezárni a közel-keleti konfliktust anélkül is, hogy Irán újranyitná a Hormuzi-szorost. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Trump nagy bejelentésre készül Iránról, megvan az időpont.
Trump szerint a NATO+reakcióknak automatikusnak kellene lenniük, ahogy szerinte az Egyesült Államok is automatikusan lépett fel, amikor közvetítői szerepet vállalt az orosz–ukrán háborúban.
Ukrajna nem a mi problémánk volt, ez egy teszt volt, mi mégis ott voltunk. Ők viszont nem voltak ott nekünk
– fogalmazott. A NATO kollektív védelmi elve szerint egy tagállam elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül, és közös válaszlépést igényel. Ezt az úgynevezett 5. cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, amikor a tagállamok az Egyesült Államok mellé álltak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szintén megerősítette, hogy Washington újragondolhatja a NATO-hoz fűződő viszonyát.
Szerinte ha a katonai szövetség csak Európa védelméről szól, miközben az Egyesült Államok nem kapja meg a szükséges katonai támogatást, az hosszú távon tarthatatlan.
Donald Trump erősen fontolgatja, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból, miután a szövetség nem segítette az Irán elleni katonai fellépését – idézi a Reuters azt az interjút, amelyet a The Telegraphnak adott az amerikai elnök.
E szerint Donald Trump megismételte, hogy „papírtigrisnek” tartja a NATO-t, és leszögezte, régóta kétségei vannak az észak-atlanti szervezet „hitelességével” kapcsolatban.
Sosem győzött meg a NATO. Mindig tudtam, hogy papírtigrisek, ezt Vlagyimir Putyin is tudja egyébként
– fogalmazott. Donald Trump, azt is közölte, szerinte mindez már nem is „újragondolás” tárgya.
Az amerikai elnök a múlt héten is élesen bírálta a NATO-t, amelynek tagországai szerint egyáltalán semmit nem tettek, hogy segítsenek az Egyesült Államoknak, és most már katonailag megsemmisített Iránnal kapcsolatban. Az Egyesült Államoknak semmire nincs szüksége a NATO-tól, de soha nem fogja ezt elfelejteni – jelentette ki.
Trump a Truth Social oldalán fakadt ki
„Az Egyesült Államokat arról tájékoztatta NATO-szövetségeseinek többsége, hogy nem akarnak részt venni katonai műveletünkben az iráni terrorista rezsimmel szemben a Közel-Keleten, annak dacára, hogy szinte minden ország határozottan egyetért azzal, amit teszünk, és hogy Irán semmilyen formában sem juthat atomfegyverhez. Ugyanakkor nem vagyok meglepődve cselekményeiken, mert”
mindig is egyirányú utcaként tekintettem a NATO-ra, ahol évente dollárok milliárdjait költjük el ezen országok védelmére.
„Mi megvédjük őket, de ők nem tesznek értünk semmit, különösen szükséghelyzetben. Szerencsére megtizedeltük az iráni hadsereget, a haditengerészetük, légierejük, légvédelmük és radarrendszerük a múlté, de talán a legfontosabb, hogy vezetőik szinte minden szinten szintén a múltéi, hogy sose fenyegethessenek többé minket, közel-keleti szövetségeseinket, vagy a világot!” – írta.
„Annak a ténynek köszönhetően, hogy ilyen katonai sikert értünk el, többé már nincs szükségünk vagy vágyunk a NATO-tagállamok segítségére– sosem volt szükségünk rá! Hasonlóan Japán, Ausztrália vagy Dél-Korea esetében. Valójában, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke – amely messze a világ leghatalmasabb országa – kijelentem: nincs szükségünk senki segítségére!” – írta az amerikai elnök.
Már korábban is „nagyon rossz jövőt” jósolt az elnök
Donald Trump figyelmeztetett, hogy a NATO-ra „nagyon rossz” jövő vár, ha az USA szövetségesei nem segítenek a Hormuzi-szoros megnyitásában, ezzel üzenetet küldve az európai országoknak, hogy csatlakozzanak az iráni háborús erőfeszítéseihez.
Az amerikai elnök vasárnap a Financial Timesnak adott interjúban elmondta, hogy
elhalaszthatja a hónap végén esedékes csúcstalálkozóját Kína elnökével, Hszi Csin-pinggel, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre a Hormuzi-szoros ügyében.
„Teljesen helyénvaló, hogy azok, akik a szorosból profitálnak, segítsenek biztosítani, hogy ne történjen semmi baj” – mondta Trump, azzal érvelve, hogy Európa és Kína – az Egyesült Államokkal ellentétben – nagymértékben függ a Perzsa-öbölből származó olajtól.
„Ha nem érkezik válasz, vagy ha az negatív lesz, azt hiszem, az nagyon rossz hatással lesz a NATO jövőjére” – tette hozzá.
Ripost hírek
