Rekordszintre nőt az Európai Unióban élő migránsok száma

A berlini Migrációs Kutató és Elemző Központ (RFBerlin) szerdán publikált felmérése szerint tavaly rekordméretűre, 64,2 millió főre nőtt az Európai Unióban élő migránsok száma - jelentette a Reuters nemzetközi hírügynökség.

Az RFBerlin kimutatása szerint - ami az Eurostat és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adataira támaszkodik - tavaly mintegy kétmillió fővel nőtt az Európai Unióban élő bevándorlók száma, ami jelentősnek számít a korábbi évekhez képest. 

Tagállami szinten jelenleg Németországban él a legtöbb külföldön született bevándorló, mintegy 18 millió fő. Ezeknek az embereknek a 72 százaléka munkaképes korú, a többségük pedig férfi. A legtöbb új bevándorlási kérelmet pedig Spanyolországban nyújtották be tavaly, csaknem 700 ezer darabot, ami az uniós bevándorlás csaknem egyharmadát jelentette.

A jelentés fontos megállapítás, hogy migrációs folyamatok egyenlőtlenül oszlanak el az unión belül. Népességarányosan Luxemburg, Málta és Ciprus a leginkább érintett tagállamok. Azonban a menedékkérelmek benyújtása elsősorban négy országban – Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban – összpontosul. Ezek az országok együttesen az összes kérelem csaknem háromnegyedét regisztrálták.

A migrációban legkevésbé érintett országok Kelet-Európában találhatóak. Magyarország és Románia esetében a külföldön született lakosság aránya 10 százalék alatti. Még ennél is alacsonyabb értékek jellemzik Szlovákia, Bulgária és Lengyelország helyzetét, ahol a külföldi születésűek aránya nem éri el az 5 százalékot sem.

Az Európai Unióba történő bevándorlás hátterében tavaly több, egymással összefonódó tényező állt. Ezek közül azonban a legfontosabb az ukrajnai háború hatása volt, amely több millió ember ideiglenes vagy tartós áttelepüléséhez vezetett az EU területére.

A "megkezdett úton haladunk előre", az illegális bevándorlással szemben komoly, bátor és gyakorlati megoldás szükséges - nyilatkozta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtökön az Albániában felállított migránstáborokkal kapcsolatban, miután az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka jogszerűnek ítélte működésüket.

Giorgia Meloni közösségi oldalán kommentálta Nicholas Emiliou főtanácsnok véleményét, aki úgy ítélte meg, hogy az Olaszország és Albánia közötti migrációs megállapodás nem sérti az európai Uniónak a kitoloncolásra és a menekültek befogadására vonatkozó jogszabályait.

"Jelentős hírnek számít, amely megerősíti, hogy Olaszország helyes utat mutatott, valamint azt, hogy mennyibe került Olaszországnak, hogy két évet elveszített a ránk erőszakolt és alaptalan jogi értelmezések miatt"

- jegyezte be Giorgia Meloni.

Hozzátette: kormánya a megkezdett úton halad tovább, "az illegális bevándorlással szemben komoly, bátor és gyakorlati megoldás szükséges".

Az uniós bíróság főtanácsnoka két, Olaszországból kiutasított és albániai táborokba szállított migráns fellebbezési ügyében mondott véleményt.

A két férfi az albániai táborokból a római fellebbviteli bírósághoz fordult, amely jogtalannak minősítette, hogy az olasz hatóságok feltartóztatták és úgynevezett harmadik - nem európai uniós - országba szállították őket. A bíróság indoklása szerint az intézkedés sértette az európai uniós jogot. A római kormány az olasz alkotmánybírósághoz fordult, amely kikérte az Európai Unió Bíróságának véleményét.

Az Olaszország és Albánia közötti megállapodás értelmében az olasz belügyi hatóságok Shengjinben nyolcszáznyolcvan fős úgynevezett regisztrációs központot (hot spot), Gjaderben pedig száznegyvennégy fős börtöntábort nyitottak, amelyek 2024 októberében kezdték el a munkájukat.

A táborokkal a Giorgia Meloni vezette kormány az olaszországi migránsközpontok terhelését kívánta csökkenteni.

Az utóbbi két évben az albániai táborokba szállított migránsok majdnem minden egyes esetben olaszországi bíróságokon fellebbeztek feltartóztatásuk ellen.

Az olasz belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint idén áprilisban kilencvenen vannak a táborokban.

A hivatalos adatok szerint Olaszországban mintegy négyszázezer illegális migráns tartózkodik, további több mint ötmillió bevándorló pedig szabályos engedéllyel él és dolgozik az országban - derült ki az Ismu alapítvány felméréséből.

Az Ismu harmincegyedik alkalommal közölte az olaszországi bevándorlásra, valamint a bevándorlók mindennapi életére vonatkozó adatokat.

A tavalyi évre vonatkozó számok szerint Olaszországban közel 5,9 millió bevándorló él: közülük 5,3 millióan - ami az össznépesség 9,1 százalékának felel meg - szabályos tartózkodási engedéllyel bírnak. További közel százkilencvenezer megszerezte a tartózkodási engedélyt, de nem rendelkezik állandó lakhellyel vagy munkavégzési engedéllyel. Utóbbi kategóriába tartoznak például a nemzetközi védelemben részesülők.

A hivatalos adatok 399 ezerre teszik az illegális migránsok számát.

Az Ismu 2021-ben több mint ötszázezer illegális bevándorlót mért Olaszországban, 2022-ben közel 460 ezret.

A szabályosan Olaszországban élő és dolgozó bevándorlók között több mint egymillió a románok száma, a második legnagyobb közösséget az albánok képzik, a harmadik helyen a marokkóiak állnak.

Az aktív olasz munkaerő tizenegy százalékát a bevándorlók adják, elsősorban a szolgáltatási, a mezőgazdasági és az építőipari ágazatban foglalkoztatják őket.

Az olasz vállalatok tavaly 1,3 millió bevándorlónak kínáltak munkát, de a rendelkezésre álló helyek kevesebb mint felére jelentkeztek.

A felmérések azt mutatják, hogy a bevándorlók több mint harminc százalékkal kevesebbet keresnek mint az ugyanazt a munkát végző olaszok.

A bevándorlócsaládok több mint harmincöt százaléka él mélyszegénységben, miközben az olasz lakosság körében ugyanez az átlag valamivel több mint hat százalék.

Az olaszországi oktatásban - az általános iskola első osztályától az érettségiig - részt vevő diákok 11,6 százaléka bevándorló, ami kilencszázharmincezer tanulót jelent. A legtöbb bevándorló diák az északi Lombardia, Emilia-Romagna és Veneto iskoláiba jár.

Az utóbbi tíz év alatt 1,6 millió bevándorló kapott olasz állampolgárságot, és közel felük húsz évnél fiatalabb volt.

Elfogadhatatlannak nevezte Nicola Molteni olasz belügyi államtitkár, hogy az állam fizessen azoknak, akik megszegik a törvényeket. Az államtitkár csütörtökön nyilatkozott, miután bíróságok kártérítést ítéltek meg egy több mint harminc éve Olaszországban tartózkodó illegális bevándorlónak és egy német civil szervezetnek.

Nicola Molteni a migrációs rendszerben bekövetkezett rövidzárlatként értékelte a római és a palermói bíróság egymást követő ítéletét. Hangoztatta, elfogadhatatlannak tartja, hogy az állam annak fizessen, aki megszegi az olasz törvényeket.

A belügyi államtitkár a La Stampa napilapnak nyilatkozva felidézte, hogy a szicíliai bíróság szerdán 76 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte az olasz államot a Sea-Watch német civil szervezet javára.

A szervezet hajója 2019 nyarán, az olasz hatóságok tiltása ellenére áttörte a Lampedusa körüli hajóblokádot, és kikötött a szigeten 42 migránssal. A civil hajót lefoglalták, amit most a bíróság jogtalannak minősített.

Nicola Molteni, aki 2019-ben szintén belügyi államtitkárként dolgozott, hangoztatta, hogy a Sea-Watch megszegte a kikötésre vonatkozó tiltást, megsértette az olasz törvényeket, nekihajtott a pénzügyőrség hajójának, olasz területre illegális bevándorlókat szállított, és a végén az olasz állampolgároknak kell kártérítést fizetniük a német NGO-nak.

Molteni szerint mindez elfogadhatatlan és sértő az olasz igazságszolgáltatás és a hatóságok soraiban dolgozók számára is.

A másik esetben egy római bíróság ítélt 700 euró kártérítést egy algériai illegális bevándorlónak. Nicola Molteni úgy vélte, a hatóságok annyit tettek, hogy a többszörösen elítélt férfit, aki sohasem nyújtott be menedékkérelmet, áthelyezték az Albániában létesített kiutasítási táborba.

Molteni hozzátette, hogy a jelenlegi olasz kormány célja továbbra is az indulások megállítása, mivel - tette hozzá - minél többen indulnak el, az emberkereskedőknek kedvezve, annál többen vesztik életüket a tengeri átkelés alatt.

A La Stampa végigkísérte az 56 éves algériai férfi sorsát, aki 1995-ben érkezett Olaszországba, és azóta huszonháromszor emeltek ellene vádat. Tizenegyszer volt börtönben lopás, rablás, kábítószer-kereskedelem és bántalmazás vádjával. Két alkalommal próbálták kiutasítani veszélyessége miatt, de Algéria nem fogadta vissza. 2025 februárjában Cuneo börtönéből először a dél-olaszországi Bariba, majd az albániai Gjader táborába helyezték át.

A férfi arra hivatkozva fellebbezett, hogy értesítés nélkül szállították Albániába. Ez az első alkalom, hogy ilyen esetben a bíróság kártérítésről döntött.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök abszurdnak nevezte korábban egy videóüzenetben a palermói bíróság ítéletét, amely hetvenhatezer euróra ítélte az olasz államot a Sea-Watch német nem kormányzati szervezet javára az NGO egyik hajójának hét évvel ezelőtti lefoglalása miatt.

Giorgia Meloni azt mondta, elállt a szava a bíróság döntésének hallatán, amely szerint az olasz adófizetők hetvenhatezer eurójából kártérítést kell fizetni annak a nem kormányzati szervezetnek, amelynek hajója az illegális bevándorlás támogatása jegyében 2019-ben áttörte az olasz partokat védelmező hajóblokádot.

Az olasz miniszterelnök felidézte: 2019 júniusában az NGO egyik hajójának, a Sea-Watch 3-nak a kapitánya, Carola Rackete annak ellenére, hogy az olasz hatóságok nemet mondtak a hajó Lampedusán való kikötésére, nekihajtott az olasz pénzügyőrség egyik hajójának, és elérte a sziget partját. A civil hajó negyvenkét migránst szállított.

A Sea-Wach 3-at a hatóságok feltartóztatták és lefoglalták.

A palermói bíróság hét év elteltével úgy döntött, hogy az NGO-hajó lefoglalása törvénytelen volt, és kártérítés kifizetésére ítélte az olasz államot.

Giorgia Meloni ezt kommentáló videóüzenetében elmondta, hogy a Sea-Watch ujjongva üdvözölte az olasz bírósági ítéletet. "A jog ismét a polgári engedetlenségnek adott igazat" - idézte Meloni a civil szervezet kommentárját.