
Meghökkentő magyarázatot adtak a tragédiára a parajdi sóbánya képviselői - megtalálták a tökéletes bűnbakot
Még mindig senki sem vállalja a felelősséget a helyrehozhatatlan tragédiáért. A parajdi sóbánya tragédiája miatt az egész térség megélhetése ellehetetlenült.
Már önmagában is súlyos ügy a parajdi sóbányát ért katasztrófa, de ami a román parlamentben történt, az minden képzeletet felülmúl! A SALROM vállalat két olyan alkalmazottat küldött a parajdi sóbányát sújtó katasztrófa ügyében összehívott parlamenti meghallgatásra, akiknek nincs közvetlen felelősségük az ügyben, ők pedig különös bűnbakot találtak.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Adrian Giurgiu szerint a parlamenti meghallgatás inkább emlékeztetett egy rossz viccre, mint felelősségre vonásra - számol be a news.ro
A román képviselőház környezetvédelmi bizottsága azért ült össze, hogy tisztázza a 2025-ös áradások során súlyosan megrongálódott parajdi sóbánya ügyét. A történet azonban már az elején furcsa fordulatot vett: a kulcsszereplő intézmények - köztük a SALROM és a Román Vízügyi Hatóság - halasztást kértek, hogy részt vehessenek az ülésen.
Aztán, amikor mindenki várt rájuk, végül nem is ők jelentek meg. Zoomon keresztül két olyan alkalmazott jelentkezett be a bánya vezetősége részéről, akiknek semmi közük nem volt a parajdi sóbánya ügyéhez. A képviselő beszámolója szerint az igazi sokk ezután jött: amikor felelősséget kellett volna vállalni, a jelenlévők nem egymást hibáztatták - hanem a hódokat!
Találtak egy megoldást: nem egymásra mutogattak, hanem a hódokat tették felelőssé
– idézte fel döbbenten Giurgiu a történteket. A politikus szerint ez az eset tökéletes példája annak a cinizmusnak és felelőtlenségnek, amely a közpénzből fizetett tisztviselők egy részét jellemzi.
Az állatok hibáztatása nem újdonság, már a tavaly is szó volt róla. Akkor a román gazdasági miniszter állt elő ezzel az elmélettel, hogy a hódok a felelősek a parajdi sóbánya katasztrófájáért, az egészen meghökkentő magyarázat lavinát indított el.
Bogdan Ivan román gazdasági miniszter döbbenetes elmélete így hangzott: a bányát azért nem tudták megmenteni, mert a patak eltereléséhez szükséges munkálatokba egy védett hódcsalád beleszólt. Állítása szerint a környezetvédelmi hatóság megtagadta a medermódosítást, mivel a hód az EU-s jog alapján védett fajnak számít. Márpedig a Berni Egyezmény és a román törvények értelmében – konkrétan a 13/1993. és az 57/2007. számú rendelet szerint – a hódokat nem szabad megölni, befogni vagy zavarni, élőhelyük módosítása pedig szigorúan engedélyköteles és rendkívül bonyolult bürokráciával jár. Ezért úgy gondolják, hogy a hódgát állhat annak a katasztrófának a hátterében, amely több száz ember otthonát fenyegeti és hatalmas gazdasági károkat okoz.
Marton Attila biológus közösségi oldalán reagált a miniszter szavaira: szerinte ez a magyarázat erősen sántít. Elmondta, hogy a környezetvédelmi civil szervezetek 2018 óta nem vesznek részt a természetvédelmi területek kezelésében, nincs sem jogkörük, sem eszközük megakadályozni beavatkozásokat. A parajdi bánya környékén található védett területek a Nemzeti Természetvédelmi Területek Ügynöksége alá tartoznak. A civilek legfeljebb javasolhatnak, nem tilthatnak.
A Parajdi Sóbányát tavaly öntötte el a víz
Mint arról a Ripost beszámolt, a parajdi sóbányát tavaly május végén öntötte el a felette húzódó Korond-patak, amely az áradások következtében néhány nap alatt teljesen elárasztotta a tárnákat. A Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságának számító bánya évente százezreket vonzott, mostanra viszont gyakorlatilag működésképtelenné vált. A következmények drámaiak: a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek több mint 90 százaléka leállt, és nemcsak a bányászok, hanem vendéglátósok, panziótulajdonosok és helyiek százai kerültek nehéz helyzetbe.
Megtudtuk: a parlamenti meghallgatáson jelen volt Irineu Darău miniszter is, aki szintén nem fogta vissza magát. Szerinte a SALROM működése a következmények hárításának iskolapéldája. A miniszter elmondta: több intézmény dolgozik azon, hogy legalább részben megmentsék a helyzetet és újraszervezzék a bánya jövőjét. Darău szerint a vezetők többsége olyan betonbiztos szerződéssel rendelkezik, amelyek gyakorlatilag leválthatatlanná teszik őket, függetlenül attól, milyen teljesítményt nyújtanak. Ez pedig komoly akadálya lehet annak, hogy valódi felelősségre vonás történjen.






