Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostLjubljanában napirenden került egy referendum kiírása.
Zoran Stevanović, a szlovén parlament nemrég megválasztott házelnöke bejelentette, hogy a pártja (Polgári Mozgalom - Resnica) népszavazást fog kiírni Szlovénia NATO-tagságról - jelentette a helyi sajtó.
A NATO-népszavazás ötlete közvetlenül összefüggésbe hozható a szlovéniai parlamenti választással, amin egyik nagy tömb sem szerzett abszolút többséget, így a parlamentben koalíciós kényszer alakult ki. Jelenleg Zoran Stevanović kezében van a döntés, hogy a jelenlegi liberális miniszterelnök, Robert Golob Szabadságmozgalom nevű pártjával, vagy a Janez Janša korábbi kormányfő vezette jobboldali SDS-el működik-e együtt. Stevanović tehát a „királycsináló” szerepében van, ami lehetőséget ad neki arra, hogy látványos és megosztó témákkal növelje a politikai súlyát. Ezek közé tartozik a NATO jövője is.
A politikus érvelése a szuverenitás és a külpolitikai önállóság hangsúlyozására épül. Álláspontja szerint Szlovéniának kerülni kellene az olyan nemzetközi konfliktusokban való részvételt, amelyek nem szolgálják közvetlenül a nemzeti érdekeket.
Szlovéniának függetlenül és szuverénen kell folytatnia politikáját. Együtt kell működnünk a világ minden országával, különösen a nagyhatalmakkal, de ez az együttműködés soha nem jelenthet alárendeltséget
- érvelt a politikus a NATO-népszavazás mellett.
Szlovénia 2004 óta tagja a NATO-nak, és az elmúlt két évtizedben alapvetően stabilan elkötelezett maradt a szövetség mellett. Bár időről időre felmerültek viták a védelmi kiadások szintjéről vagy a nemzetközi katonai szerepvállalásról, a tagság megkérdőjelezése eddig nem tartozott a fősodratú politikai párbeszédbe. Éppen ezért keltett különös figyelmet Stevanović kijelentése, amely szerint a lakosságnak közvetlenül kellene döntenie arról, hogy az ország a jövőben is tagja maradjon-e a katonai szövetségnek.
Elemzők szerint jelenleg kevés jel utal arra, hogy Szlovénia valóban a NATO-ból való kilépés irányába mozdulna el. Egy ilyen horderejű döntéshez nemcsak parlamenti többségre, hanem széles társadalmi támogatottságra is szükség lenne. A politikai elit túlnyomó része továbbra is elkötelezett a szövetség mellett, és a közvéleményben sem látható olyan markáns fordulat, amely indokolná a tagság felülvizsgálatát.
