Grönlandi feszültségek: többen azt javasolják, Trump fia vegye el a dán hercegnőt

Miután az Egyesült Államok a közelmúltban egyértelművé tette, hogy mindenáron — akár katonai erő bevetésével is — meg akarja szerezni Grönlandot, a közösségi médiában többen egy szokatlan, ám békés megoldást vetettek fel. Egyes felhasználók szerint a feszültségek elkerülhetők lennének egy „dinasztikus házasság” révén: elképzelésük szerint Donald Trump amerikai elnök legfiatalabb fia, Barron Trump feleségül vehetné Izabella dán hercegnőt, Dánia pedig Grönlandot hozományként adná át az Egyesült Államoknak - írja a NewsWeek amerikai hírportál.

Grönland megszerzésének ötlete nem új az amerikai kormányzat részéről. Donald Trump a hivatalba lépése óta többször is utalt arra, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági megfontolásokból igényt tart a szigetre. Gröndland kérdése a napokban kapott új lendületet, miután a Fehér Ház közölte: bármi áron meg kívánják szerezni a dán fennhatóság alá tartozó szigetet.

Az amerikai szándék mögött valós geopolitikai megfontolás áll. Grönland stratégiai jelentősége az elmúlt években folyamatosan nőtt: földrajzi elhelyezkedése, ritkaföldfém-készletei, valamint az Északi-sarkvidék katonai és kereskedelmi jelentőségének erősödése miatt egyre több nagyhatalom figyelmét bevonzotta.

A Grönland körüli politikai légkör egyértelműen feszült, és ebben a kiélezett helyzetben merült fel többek részéről a „dinasztikus házasság” ötlete. Az erről szóló bejegyzések egy része nyíltan ironikus hangvételű, az elképzelést gyakran „középkori megoldásként” emlegetik, míg mások valódi opcióként is tekintenek a felvetésre.

Az igazság persze az, hogy a modern nemzetközi jog és az alkotmányos monarchiák rendszerében egy ilyen konstrukciónak sem politikai, sem jogi realitása nincs. Ráadásul a dán királyi család szerepe napjainkban elsősorban reprezentatív, a monarchia nem vesz részt közvetlen politikai döntéshozatalban.

A valóságban Grönland jövője sokkal összetettebb kérdés. A szigeten élők körében erős a függetlenségi törekvés, ugyanakkor a gazdasági és biztonsági kihívások miatt a teljes elszakadás Dániától rövid távon nem tűnik reálisnak. Az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködés – például gazdasági vagy védelmi téren – viszont időről időre felmerül.

Az amerikai kormány több forgatókönyvet is mérlegel Grönland megszerzésére, köztük egyszeri pénzkifizetést a sziget lakóinak. A Reuters értesülései szerint személyenként akár 100 ezer dollár is szóba került, miközben a grönlandiak többsége elutasítja az Egyesült Államokhoz való csatlakozást.

A Die Welt beszámolója szerint a Reuters hírügynökségnek négy, az ügyet ismerő forrás elmondta:

a Fehér Házban komolyan felmerült annak lehetősége, hogy egyszeri pénzkifizetéssel győzzék meg a dán fennhatóság alatt álló terület lakosságát az elszakadásról és az Egyesült Államokhoz való esetleges csatlakozásról.

A belső egyeztetéseken személyenként 10 ezer és 100 ezer dollár közötti összegekről folyt a diskurzus. Az egyik forrás szerint az elmúlt napokban felgyorsultak és elmélyültek ezek a tárgyalások, és már a magasabb összeg, a 100 ezer dolláros (nagyjából 33 millió forint) kifizetés is reális opcióként szerepel.

Ez összességében közel hatmilliárd dolláros kiadást jelentene.

A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump elnök és nemzetbiztonsági tanácsadói vizsgálják, „hogyan nézne ki egy esetleges vásárlás”. Eközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter a jövő héten Washingtonban találkozik dán kollégájával, hogy Grönland kérdéséről tárgyaljanak.

A felvetések ellenére a közvélemény-kutatások szerint a grönlandiak elsöprő többsége függetlenséget szeretne. Bár nyitottak a Dániától való elszakadásra, az Egyesült Államokhoz való csatlakozást elutasítják.

Dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bármely külföldi erő – akár az Egyesült Államok csapatai – megpróbálnák fegyverrel elfoglalni Grönlandot. Ez egy 1952-es katonai irányelv alapján kötelező, amelyről a dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy ma is érvényben van – számolt be róla a dán sajtó.

Az utasítás szerint a dán hadsereg tagjainak azonnal harcba kell lépniük, ha támadás éri Dánia területét, akkor is, ha nincs hivatalos hadüzenet, vagy ha a parancsnokok még nem adtak ki utasítást.

Az irányelv azért került most a figyelem középpontjába, mert Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erővel venné át Grönland irányítását, mondván: a sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten kijelentette: ha bármely ország – beleértve az Egyesült Államokat – katonailag megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentené.

„Ha az Egyesült Államok katonailag megtámadna egy másik NATO-tagállamot, akkor mindennek vége lenne”

– mondta Frederiksen a dán TV2 csatornának.

„Ez magát a NATO-t is jelentené, és azt a biztonságot is, amelyet a második világháború vége óta nyújt” – tette hozzá.

Az 1952-es parancs kimondja, hogy támadás esetén a katonai erőknek azonnal reagálniuk kell, késlekedés vagy felsőbb engedély kérése nélkül. A dán védelmi minisztérium a Berlingske napilapnak megerősítette, hogy az irányelv „továbbra is érvényben van”

– erről dán és grönlandi médiumok is beszámoltak.

Grönlandon a Dán Királyság sarkvidéki katonai parancsnoksága (Arctic Command) jogosult eldönteni, hogy egy adott helyzet támadásnak minősül-e, a hatályos eljárások alapján.

Az irányelvet a náci Németország 1940 áprilisi dániai támadása után hozták létre.

Akkoriban a kommunikáció részben összeomlott, és sok katonai egység nem tudta, hogyan kellene reagálnia – írja a Dán Nemzeti Enciklopédia.

A parancs célja az, hogy támadás esetén a hadsereg automatikusan harcba lépjen, külön parancs kiadása nélkül. Mind Dánia, mind Grönland kormánya elutasítja Donald Trump azon javaslatait, amelyek szerint az Egyesült Államok megvásárolná vagy erővel megszerezné a szigetet.

Magas szintű találkozó készül

Közben Dánia üdvözölte egy jövő hétre tervezett amerikai–dán találkozó ötletét, amelyen Trump Grönland feletti amerikai ellenőrzésre irányuló törekvéseit tárgyalnák.
„Szükség van erre a megbeszélésre, ezt a dán kormány a grönlandi vezetéssel közösen kezdeményezte”– mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön a DR dán közszolgálati csatornának.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a Grönlandról szóló találkozó jövő héten megvalósul, de nem közölt részleteket az időpontról, a helyszínről vagy a résztvevőkről.

„Nem Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszélek. Jövő héten találkozom velük, és akkor folytatjuk ezeket a megbeszéléseket” – mondta Rubio újságíróknak a Capitoliumon.

Grönland kormánya a DR-nek megerősítette, hogy részt vesz a Dániával és az Egyesült Államokkal tervezett találkozón.

„Grönlandról nem lehet Grönland megkérdezése nélkül dönteni. Természetes, hogy ott leszünk a tárgyaláson, hiszen mi kértük, hogy erre sor kerüljön.” – mondta Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter.

Grönland szigetének 80 százaléka az északi sarkkörön túl fekszik, lakossága körülbelül 56 000 fő, többségük inuit (eszkimó) származású.