Friedrich Merz megfejtette a hanyatló német gazdaság okát: túl sokat betegeskednek a munkások

Széleskörű felháborodást váltott ki Németországban Freiedrich Merch egyik legutóbbi kampánybeszéde, amiben a gazdasági teljesítmény romlásáért a munkások „túl magas betegállományát” tette felelőssé - jelentette Der Spiegel.

Megosztó kijelentéseit Bad Rappenau városában, egy kampányfellépés során fogalmazta meg Merz. A német kancellár arról beszélt, hogy a német munkavállalók évente átlagosan mintegy 14–15 napot töltenek betegszabadságon, ami európai összehasonlításban is magas értéknek számít. Felvetette, hogy ez a jelenség összefügghet a termelékenység gyengülésével, és kérdésként fogalmazta meg, vajon minden esetben indokolt-e a hosszabb betegállomány. 

Merz külön bírálta a telefonon keresztül kiállítható orvosi igazolások rendszerét, amely szerinte megkönnyítheti a táppénz igénybevételét.

- fogalmazott Merz, hozzátéve, hogy olyan ösztönzőket kell teremteni, hogy az emberek folytassák a munkavégzést.

A kijelentésekre gyorsan reagáltak a kormányoldali és az ellenzéki pártok is. A szociáldemokraták, a Zöldek és a baloldali pártok képviselői hangsúlyozták: a vita nem szűkíthető le a dolgozók felelősségére. Szerintük a magasabb betegszabadság-adatok mögött elsősorban romló munkakörülmények, fokozódó pszichés terhelés, valamint a járvány utáni egészségi hatások állnak. Többen arra is figyelmeztettek, hogy a dolgozók „megbélyegzése” kontraproduktív lehet, és alááshatja a munkahelyi bizalmat.

Egészségügyi és statisztikai szakértők további árnyalatokat adtak a képhez. Rámutattak, hogy az elmúlt években bevezetett elektronikus betegigazolási rendszer miatt a betegszabadságok pontosabban jelennek meg a statisztikákban, míg korábban sok eset nem került teljes körűen rögzítésre. Emellett a COVID-19 utóhatásai, a légúti megbetegedések gyakoribbá válása és a mentális egészségi problémák növekedése is hozzájárulhat a számok emelkedéséhez.

Politikai szempontból a vita illeszkedik abba a szélesebb diskurzusba, amely Németország gazdasági versenyképességéről, a munkaerő-hiányról és a jóléti rendszer fenntarthatóságáról szól. Merz támogatói szerint szükség van arra, hogy a politikusok nyíltan beszéljenek a termelékenységet befolyásoló tényezőkről, míg bírálói úgy látják, hogy a hangsúlyt inkább a megelőzésre, az egészséges munkakörnyezet kialakítására és az egészségügyi ellátórendszer megerősítésére kellene helyezni.