KÜLFÖLD
Eszméletlen áldozat: 2000 ember életébe került ez az építészeti titok
Egy kutatócsoport rendkívüli felfedezést tett. Egy építkezési helyszín, amely az ókori Pompeii városának vulkáni hamu alá temetése után változatlan maradt, megerősíti, hogyan épült a Római Birodalom.
Az egykori metropoliszt feltáró szakértői csapat rendkívüli felfedezést tett, közel 2000 évvel a Vezúv pusztító kitörése után. Ez a kitörés az egyik legpusztítóbb vulkáni robbanás volt a történelemben, amely gyakorlatilag eltörölte Pompeiit a föld színéről. A kitörés körülbelül 2000 ember életét követelte, akik a gáz, a törmelékek és a forró kőzet miatt vesztették életüket. Most pedig a szakértők egy rendkívüli felfedezésnek köszönhetően bepillantást nyertek a Római Birodalom építkezési módszereibe.
Fény derült a Római Birodalom titkára
Adam Masic professzor, a csapat vezetője elmondta, hogy olyan érzése volt, mintha visszautazott volna az időben, amikor rábukkantak a helyszínre.
A Vezúv kitörése miatt félbehagyott épület lakószobákat is tartalmazott, valamint egy működő pékséget, felszerelve kemencékkel, gabonamosó medencékkel és tárólóhelyekkel. Néhány szoba falai befejezetlenek voltak, a szerszámok és a készre kevert, száraz anyaghalmok pedig ott hevertek szanaszét, éppen ott, ahol a munkások hagyták őket, amikor a betonozásra készültek.
Olyan élethű volt, hogy tényleg úgy érezted, mintha visszautaztál volna az időben. Igen, elérzékenyültem, miközben egy földkupacot néztem
- mondta Adam Masic.
A professzor hozzátette, hogy a hihetetlen felfedezés valódi pillanatképet ad a római birodalom építkezési gyakorlatairól.
Pompeii megőrizte az épületeket, az anyagokat, sőt még a folyamatban lévő munkákat is pontosan abban az állapotban, ahogy a kitöréskor voltak. (...) Ez a helyszín viszont megmutatja az építkezés folyamatát éppen úgy, ahogy zajlott. Az ókori technológiák tanulmányozására egyszerűen páratlan.
A felfedezés példátlan betekintést nyújt abba, hogyan készítették az ókori rómaiak a tartós, önjavító” betont, amely örökre megváltoztatta az építőipart. Ezt a betonkeveréket használták a Colosseum, a Pantheon, valamint a közfürdők, a vízvezetékek és a hidak felépítésére. A rómaiak építési módszerei régóta rejtélyt jelentettek, de most a félbehagyott építkezés felfedezése megerősítette a sikerük receptjét.
A pompeii felfedezés kapcsán a tudósok megállapították, hogy a betonkeverék előállításához az úgynevezett „forró keverés” technikát alkalmazták. A módszer során előmelegített száraz mészkövet kevertek vízzel, vulkanikus kőzettel és hamuval, ami kémiai reakciót indított el.
Ennek hatására a keverék magától felmelegedett, innen ered a „forró keverés” elnevezés. Az anyag kalciumtartalma így rendkívül magas lesz, ami lehetővé tette, hogy a beton „önmagát gyógyítsa”.
Ha a betonon repedések vagy károsodás keletkezett, a víz oldotta a kalciumot, amely később újrakristályosodott, és így töltötte ki a repedéseket, „gyógyítva” az építményt - számolt be róla a Ladbible.
Ripost hírek
