KÜLFÖLD
A Marson tett felfedezés váratlan múltra utal - a bolygó akár trópusi oázis is lehetett
Egy új tanulmány szerint a Mars egykor egy trópusi oázisra emlékeztethetett, ami arra utal, hogy a bolygón a távoli múltban meleg, párás éghajlat és bőséges esőzés uralkodott.
A kutatás alapja a NASA Perseverance roverének felfedezett rendkívül világos színű köve elemzése, amelyek arra utalnak, hogy a Mars éghajlata jóval nedvesebb lehetett, mint a tudósok korábban feltételezték.
Megdöbbentő felfedezést tettek a Marson
A kutatók a világos színű kövek sorozatára koncentráltak, amelyeket a Perseverance azonosított a Mars felszínén. További vizsgálatok kimutatták, hogy a kövek kaolinitből, egy alumíniumdús agyagásványból állnak. A tanulmány, amelyet december 1-jén közöltek a Communications Earth & Environment folyóiratban, megjegyzi, hogy a Földön ez az ásvány szinte mindig forró, párás körülmények között alakul ki, jellemzően a trópusi esőerdőkben. A kaolinit akkor keletkezik, amikor a köveket több millió évig tartó állandó esőzés éri, amely eltávolítja belőlük a többi ásványt.
Ez éles ellentétben áll a mai Mars viszonyaival, amely hideg, száraz, és nem képes folyékony vizet fenntartani a felszínén.
Amikor kaolinitet látunk egy olyan helyen, mint a Mars, ahol sivár, hideg, és bizonyosan nincs folyékony víz a felszínen, az azt jelzi, hogy valaha jóval több víz volt, mint ma
- nyilatkozta Adrian Broz, a Purdue Egyetem talajtudósa és a kutatás vezetője.
Adrian Broz és kollégái összehasonlították a Perseverance műszerei által elemzett marsi mintákat a Dél-Afrikában és San Diegóban gyűjtött mintákkal. A hasonlóságok feltűnőek voltak, és arra utaltak, hogy a kövek ugyanazon a geológiai folyamatok révén keletkeztek.
Műholdas megfigyelések szerint a Marson máshol is lehetnek még nagyobb kaolinit lerakódások, bár eddig egyetlen rover sem érte el ezeket a helyszíneket.
Amíg nem tudunk eljutni ezekhez a nagy kiemelkedésekhez a roverrel, ezek a kicsi kövek az egyetlen helyszíni bizonyítékaink
- tette hozzá Briony Horgan, a Purde Egyetem bolygótudósa és a tanulmány szerzője.
A kaolinit kimutatása alátámasztja a régóta fennálló elméleteket, miszerint a Mars valaha nedves bolygó volt, bár az átalakulás időpontja és oka még mindig bizonytalan. A tudósok úgy vélik, hogy a Mars három–négy milliárd évvel ezelőtt veszítette el vízkészletét, amikor a gyengülő mágneses mező lehetővé tette a napszélnek, hogy erodálja a légkört.
A folyamat valószínűleg összetett volt, és a kutatók szerint az ősi agyagok tanulmányozása segíthet tisztázni, hogyan és mikor történt ez a változás - számolt be róla a Daily Star.
Ripost hírek
