Macron-párti képviselő: Franciaország megmentéséhez csökkentenünk kell a migrációt

Egy napokban megjelent, nagy port kavart interjúban Charles Rodwell francia országgyűlési képviselő kijelentette, hogy „Franciaország megmentéséhez nincs más választás, mint csökkenteni a migrációt” - írja a Le Figaro francia napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint a fiatal, mindössze 29 éves politikus nyilatkozata hatalmas belpolitikai vihart kavart, mivel Rodwell az Emmanuel Macront támogató kormányzó tömb képviselője, akit korábban mérsékeltként tartottak számon.

Az Europe1 rádióadónak nyilatkozva Rodwell azt mondta: Franciaország társadalmi és gazdasági rendszerei – az oktatástól az egészségügyön át a szociális ellátásig – olyan mértékű terhelést szenvednek el, hogy az aktuális bevándorlási szint fenntartása már nem kezelhető hatékonyan. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlás önmagában nem probléma, de szerinte a jelenlegi volumen, valamint a belépők összetétele nem segíti elő a francia társadalom és gazdaság hosszú távú stabilitását. Ennek fényében úgy véli, újfajta – az eddiginél szigorúbb és célzottabb – bevándorláspolitikára van szükség.

 - fogalmazott Charles Rodwell.

A képviselő szerint a kialakult helyzetet a „választott bevándorlás” elvével lehetne megoldani. Ez azt jelenti, hogy Franciaországnak olyan migrációs politikára kell törekednie, amely elsősorban a munkaerőpiac valós igényeihez igazodik. Ennek lényege, hogy a bevándorlás fő csatornái a munkavállalás és a gazdaságilag indokolt integráció legyenek, miközben más – például családegyesítési vagy humanitárius – belépési formákat szigorúbb keretek között kezelnének. Bár hangsúlyozta, hogy a menekültügyi kötelezettségek továbbra is fennállnak, Rodwell szerint a rendszer túlterheltsége megköveteli annak felülvizsgálatát, hogy ki és milyen feltételekkel jogosult menedéket kapni.

Rodwell kijelentései szinte azonnal heves politikai és társadalmi reakciókat váltottak ki. A bevándorlás szigorítását szorgalmazó politikai erők üdvözölték a képviselő elképzeléseit, mivel azt a francia közélet egyre erősödő biztonsági és integrációs aggodalmainak visszaigazolásaként értelmezik. Az ellenzék egy része ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a bevándorlás korlátozása nem feltétlenül oldja meg az ország strukturális problémáit, és szerintük a közszolgáltatások túlterheltségének oka sokkal inkább a finanszírozás hiánya és a szervezési nehézségek, mintsem a bevándorlók száma.

Ahogy arra számítani lehetett, a bevándorláspárti NGO-k éles kritikát fogalmaztak meg a politikussal szemben. Szerintük a bevándorlók jelentős része fontos szerepet játszik a munkaerőhiány csökkentésében, különösen azokban az ágazatokban, ahol a francia munkaerő már nem elégséges. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a bevándorlás gazdasági hozzájárulása gyakran alulértékelt, és a „megmenteni Franciaországot” típusú kijelentések nem veszik figyelembe a demográfiai trendeket és a munkaerőpiaci valóságot.

A vidéken élő franciák elsöprő többsége úgy véli, hogy a bevándorlókat nem kellene arra ösztönözni, hogy vidéken telepedjenek le – derült ki korábban a CNews, az Europe 1 és a Le Journal du dimanche számára készített CSA-felmérésből. A kutatás annak apropóján készült, hogy a radikálisan baloldali Jean-Luc Mélenchon szerint a bevándorlók a külvárosokból vidékre költözhetnének „az új Franciaország nevében”.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a franciák 75 százaléka ellenzi azt az elképzelést, hogy a migránsokat arra ösztönözzék, hogy vidéki területeken telepedjenek le, és csak 25 százalékuk ért ezzel egyet. 

A CNews emlékeztet, Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője nemrég arról beszélt, hogy az „őshonos franciákból” álló, elképzelt „vidékiség” nem létezik, és „az új Franciaország nevében” felszólította a külvárosokban élő, bevándorló hátterű embereket, hogy költözzenek vidékre.

A kutatás szerint a legnagyobb arányban (82 százalék) a vidéken élő franciák utasítják el ezt az elképzelést. A nők 76 százaléka és a férfiak 72 százaléka mondta azt, hogy ezt nem tartják jó ötletnek, életkor szerint pedig az 50 és 64 év közötti franciák válaszoltak leginkább nemmel (79 százalék), megelőzve a 18–24 éveseket (77 százalék) és a 35–49 éveseket (76 százalék).

Rekordot döntöttek a bevándorlók tavaly

A francia belügyminisztérium  legutóbbi adatai rekordmagas migrációs szinteket mutatnak – írja a Brussels Signal hírportál. 

2024-ben: 

• 2 858 083 vízumot adtak ki, ami 16,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest;
• 336 700 első letelepedési engedélyt adtak ki az országban tavaly, ami 1,8 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ezen engedélyek elsődleges okaként az oktatást jelölték meg, amely az engedélyek egyharmadát, 109 300-at tett ki;
• Családegyesítés okán 90 600 engedélyt adtak ki, míg gazdasági és humanitárius okokból 55 000 engedélyt;
• Emellett 879 900 tartózkodási engedélyt újítottak meg. Az engedélyek megújításánál a családdal kapcsolatos okok vezették a listát: 2024-ben 325 780 engedélyt újítottak meg;
• Eközben 144 230 diák hosszabbította meg státusát, ami 5,7 százalékos növekedést mutat.

Összességében az összes kategóriát tekintve az érvényes tartózkodási engedélyek száma mostanra meghaladta a 4,3 milliót, beleértve a brit állampolgárok számára kiadott 169 991-et – ez példátlan szám, 161 294 engedéllyel több 2023-hoz képest, ami csaknem négyszázalékos növekedést jelent.