KÜLFÖLD
Mi jöhet még? Már a gondolatainkat is olvassa a mesterséges intelligencia
Létrehozva2025. 11. 18. 09:30
Egy japán tudós olyan technikát fejlesztett ki, amely képes gondolatainkat leíró mondatokká alakítani. Megérkezett a gondolatolvasó AI.
Egy japán tudós olyan technikát fejlesztett ki, amely a mesterséges intelligenciát használja arra, hogy az ember fejében megjelenő gondolatokat leíró mondatokká alakítsa, így működik a gondolatolvasó AI – közölte a CNN. Tomoyasu Horikawa új módszerét "elme-feliratozásnak" nevezték el.
Fotó: Pexels (Illusztráció!)
Horikawa, a Tokió közelében működő NTT távközlési vállalat Kommunikációtudományi Laboratóriumának kutatója négy férfi és két nő agyi aktivitását elemezte. A résztvevők 22 és 37 év közöttiek voltak, és anyanyelvi szinten beszélték a japán nyelvet.
Az agyukat videók nézése közben szkennelték.
A résztvevők összesen 2180 hang nélküli, néhány másodperces videót néztek meg, amelyek különböző tárgyakat, jeleneteket és cselekvéseket mutattak. A nagy nyelvi modellek a videók feliratait számsorozatokká alakították.
Megérkezett a gondolatolvasó AI
Horikawa ezután AI-modellekel dekódoltatta a videókhoz tartozó agyi aktivitást a számsorokkal.
A mesterséges intelligencia segítségével hoz létre olyan leíró szöveget, amely tükrözi az agy vizuális információit.
A dekódolókat ezután arra használta a kutató, hogy azok olyan videók megnézése közben is értelmezzék az agyi aktivitásokat, amelyeket az AI korábban nem látott. Végül egy újabb algoritmust is létrehoztak, amely fokozatosan olyan szókapcsolatokat generált, amelyek a lehető legjobban illeszkedtek a dekódolt agyi aktivitáshoz.
Ahogy az AI egyre többet tanult az adatból, a leíró szöveg előállítására képes eszköz egyre jobban meg tudta határozni a videók tartalmát pusztán az agyi jelek alapján.
Nem lesz nyelvi akadály sem.
A módszer ugyanis angol nyelven generál szöveget, annak ellenére, hogy az emberek nem voltak anyanyelvi szinten a nyelvből.
Más területen is alkalmazhatják a jövőben.
A tanulmány szerint a technológia az afáziában szenvedő embereken - akiknek sérült az agy azon része, mely a nyelvi képességekért felel - is segítene.
A neurodegeneratív megbetegedések nagy mankója lehet a jövőben a módszer.
A módszer sikere azonban etikai kérdéseket is felvet. Hiszen fennáll a veszélye annak, hogy valaki gondolatait még azelőtt felfedjék, hogy kimondaná őket – figyelmeztet a tanulmány. Kiemelték, hogy az agyunk rengeteg érzékeny információt tartalmaz, például a demencia korai jeleit vagy a pszichiátriai rendellenességek és depresszió nyomait.
Ráadásul a vizsgálatban használt videók tipikus jeleneteket tartalmaztak – például egy kutya megharap egy férfit –, nem pedig fordítva.
Ezért még nem világos, hogy a technika képes-e rögzíteni a kevésbé kiszámítható mentális képeket is.
Bár egyesek attól tarthatnak, hogy ez a technológia komoly veszélyt jelent a mentális magánszférára, a jelenlegi megközelítés valójában nem képes könnyen kiolvasni valaki magán gondolatait
– mondta Horikawa.
Ripost hírek
