100 év után előkerültek az utolsó magyar királyné elveszettnek hitt ékszerei

Kanadában, egy banki trezor mélyéről került elő a Habsburg-család elveszettnek hitt magánékszer-kincstára, köztük Zita császárné, az az utolsó magyar királyné ékszereivel - jelentette a Kronen Zeitung osztrák napilap online kiadása. A portálnak nyilatkozva Habsburg Károly, a Habsburg–Lotharingiai család feje elmondta: ő és rokonai „mindvégig tudtak a kincsek hollétéről", melyek mindvégig biztonságban voltak, a család soha nem adta el vagy vesztette el őket, csupán nem hozták nyilvánosságra, hogy hol vannak.

Osztrák sajtóbeszámolók szerint a Habsburg ékszerek kalandos úton kerültek Észak-Amerikába. Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-ban összeomlott, az utolsó uralkodó, IV. Károly és felesége, Zita császárné Svájcba, majd később más országokba menekült. A házaspár mindvégig igyekezett megőrizni a család történelmi örökségét, köztük az ékszereket is. Aztán a második világháború idején, a náci terjeszkedés árnyékában Zita császárné Kanadába menekítette a kincsek egy részét, ahol elrejtette őket egy banki trezorban, a titkot pedig csak a közeli hozzátartozóinak mondta el. 

A Kronen Zeitung információi szerint a Habsburg-család idős tagjai közül, akik még ismerték a kanadai trezor helyét és tartalmát, többen elhunytak az elmúlt évtizedben, ezért döntött Habsburg Károly most úgy, hogy nyilvánosságra hozzá a kincs hollétét. Ezzel kapcsolatban Károly úgy nyilatkozott: "rendezni kívánta a jogi és öröklési helyzetet, mielőtt az információ végleg elveszne".

A most feltárt gyűjtemény pontos tartalma nem ismert, de a beszámolók szerint megtalálható benne a Florentine-gyémánt (egy 137 karátos, halványsárga, körte alakú drágakő), valamint több, Mária Terézia és más Habsburg-uralkodónők által viselt ékszer is. Köztük olyan 18–19. századból származó ékszerek is, melyek Zita császárnéhoz, Magyarország utolsó királynéhoz köthetők.

A Florentine-gyémánt egyébként külön történelmi súllyal bír. A drágakő a 15. században a Medici-család birtokában volt, majd a dinasztikus házasságok révén került a Habsburgokhoz. A legenda szerint Napóleon bukása után Bécsbe vitték, ahol az uralkodóház egyik legértékesebb ékességeként tartották számon. A gyémánt az első világháború végén tűnt el a nyilvánosság elől.

A család közlése szerint a kincsek egy Québec tartományban található banki széfben vannak, de pontos helyét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra. 

A leleplezés jelentős visszhangot váltott ki Ausztriában. A Der Standard és a Die Presse beszámolói szerint a bécsi kormány is érdeklődéssel figyeli az ügyet, mivel felmerült a kérdés: a most előkerült ékszerek közül akad-e olyan, amely állami tulajdonnak minősülhetne. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy az állami koronaékszerek továbbra is az osztrák állam tulajdonában vannak, a most előkerült darabok pedig magánörökségként kezelendők.

Kanadai források szerint az ékszerek jelenleg is zárt, biztonságos körülmények között vannak, és csak a család hivatalos engedélyével vizsgálhatók. A Habsburgok azt ígérik, hogy az értékes tárgyakat restaurálják, és egy tervezett kiállításon a látogatók nemcsak az ékszereket, hanem a dinasztia menekülésének és örökségének történetét is megismerhetik. A bemutató várhatóan 2026-ban nyílik meg.