
Megkongatták a vészharangot a tudósok: óriási a baj az Antarktiszon
A szakemberek aggódnak. Veszélyben az Antarktisz?
A világ part menti városait néhány évszázadon belül elnyelheti a tenger, ha nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátását – erre figyelmeztetnek a párizsi Sorbonne Egyetem kutatói legújabb tanulmányukban. A szakemberek szerint 2300-ra az antarktiszi jégtáblák 59 százaléka is összeomolhat, ami akár 10 méteres, vagyis 32 lábnyi visszafordíthatatlan tengerszint-emelkedést eredményezhet.

Fotó: Pexels (illusztráció)
Az Antarktisz továbbra is bajban van
A kutatók szimulációi alapján, ha a globális felmelegedés mértéke a jelenlegi ütemben folytatódik, a következmények katasztrofálisak lesznek. London, Velence, Lisszabon, Houston, New Orleans és Miami is víz alá kerülhet – de az Egyesült Királyságban Hull, Bristol és Glasgow lakói sem lennének biztonságban. A klímamodellek szerint 2085 és 2170 között várható a leggyorsabb ütemű jégveszteség, amikor a legtöbb jégtábla elérheti az „életképtelen” állapotot.
Az Antarktisz jelenleg 15 nagyobb jégtáblának és számos kisebbnek ad otthont, amelyek természetes védőgyűrűként lassítják az olvadást. Ha ezek elvékonyodnak vagy összeomlanak, az felgyorsítja a szárazföldi jég beáramlását az óceánba, és láncreakciót indít el. A kutatók kiemelték: a veszély mértéke nagymértékben függ attól, milyen forgatókönyv valósul meg.
Alacsony kibocsátás mellett (amikor a felmelegedés 2 °C alatt marad) mindössze egy jégtábla omlana össze 2300-ig.
Magas kibocsátású forgatókönyv esetén viszont 38 jégtábla – azaz több mint a fele – megsemmisülne.
A tanulmány szerint a tengerszint 10 méteres emelkedése elég lenne ahhoz, hogy Európa teljes partvonala, Franciaországtól Dániáig, valamint Ázsia nagy része, köztük Banglades, Sanghaj és Ho Si Minh-város, víz alá kerüljön - írja a Daily Mail.
A kutatók figyelmeztetnek: ez az előrejelzés még a konzervatív becslések közé tartozik. A jégtáblák állapota a repedések, törések és víz alatti olvadás miatt akár jóval hamarabb is összeomolhat.
Az, hogy most milyen döntéseket hozunk a kibocsátás-csökkentésről, meghatározza az Antarktisz és a világ jövőjét
– hangsúlyozták a kutatók a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban.






