Szabotázs: Ez állhat a parajdi bányaszerencsétlenség mögött

Hódok lehetnek a felelősök a román gazdasági miniszter szerint a parajdi sóbánya katasztrófájáért. Az egészen meghökkentő magyarázat lavinát indított el. 

A parajdi sóbánya szinte teljesen víz alá került, és a kár már most is több milliárd forint. A környéken házakat kellett kiüríteni, az udvarokban hatalmas repedések tátonganak, és minden nap újabb beomlások fenyegetnek. Az emberek a bőrükön érzik a katasztrófa súlyát – miközben a hatóságok egymásra mutogatnak.

A Salrom, a bánya tulajdonosa szerint a vízügyi hatóság lett volna köteles elvezetni a Korond-patak vizét, amely végül betört a járatokba. A vízügy viszont azt állítja: a terület magántulajdon, így a felelősség is a bányaüzemeltetőé.

Színre lépett a hód 

Bogdan Ivan román gazdasági miniszter döbbenetes elmélettel állt elő: szerinte a bányát azért nem tudták megmenteni, mert a patak eltereléséhez szükséges munkálatokba egy védett hódcsalád „beleszólt”. Állítása szerint a környezetvédelmi hatóság megtagadta a medermódosítást, mivel a hód az EU-s jog alapján védett fajnak számít. Márpedig a Berni Egyezmény és a román törvények értelmében – konkrétan a 13/1993. és az 57/2007. számú rendelet szerint – a hódokat nem lehet megölni, befogni vagy zavarni, élőhelyük módosítása pedig szigorúan engedélyköteles és rendkívül bonyolult bürokráciával jár.

Ha ez igaz, akkor egy hódgát állhat annak a katasztrófának a hátterében, amely több száz ember otthonát fenyegeti és hatalmas gazdasági károkat okoz.

Marton Attila biológus közösségi oldalán reagált a miniszter szavaira: szerinte ez a magyarázat erősen sántít. Elmondta, hogy a környezetvédelmi civil szervezetek 2018 óta nem vesznek részt a természetvédelmi területek kezelésében, nincs sem jogkörük, sem eszközük megakadályozni beavatkozásokat. A parajdi bánya környékén található védett területek a Nemzeti Természetvédelmi Területek Ügynöksége alá tartoznak. A civilek legfeljebb javasolhatnak, nem tilthatnak.

A dráma tehát folytatódik: a sóbánya víz alatt, az a helyieket evakuálták, a felelősség kérdése pedig a vízzel együtt elsodródni látszik. De ha tényleg a hódok indították el a láncreakciót, az minden eddiginél bizarrabb fordulatot ad a tragédiának.

Nemcsak a bányában okozott óriási kárt az árvíz, hanem az azt körülvevő mezőgazdasági területeken is. Több száz hektáron árasztotta el ezeket a víz. A térségben 10 települést érintett súlyosan az árvíz, és 250 embert kellett elköltöztetni. A szakértők folyamatosan végzik a kárfelmérést. Most úgy látják, hogy két hét lesz, mire elvonul a víz az elárasztott területekről. A bányával azonban más a helyzet, innen ki kell szivattyúzni a vizet, ha újra használni akarják annak belső tereit. Kérdéses, hogy ez mikor tud megtörténni. Így egyik pillanatról a másikra bizonytalanná vált azoknak a jövője, akiknek a bánya jelentette a megélhetést.