KÜLFÖLD
"A hatóságok tehetetlenek a jelenséggel szemben".
Belgiumban mostanra olyan méreteket öltött a kábítószer-kereskedelemhez köthető szervezett bűnözés, hogy az ország egyre inkább egy "narkó-államhoz" hasonlít - figyelmeztetett egy, a belga szövetségi bíróság honlapján közzétett nyílt levelében egy országos vizsgálóbíró. A Politico hírportál értékelése szerint a hétfőn megjelent, drámai hangvételű levél egyfajta segélykiáltás, ami arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a kábítószer-kereskedelem már nem elszigetelt bűnözői tevékenység Belgiumban, hanem mélyen beépült a gazdasági és társadalmi struktúrákba.
"Olyan kiterjedt maffiaszerű struktúrák vertek gyökeret Belgiumban, amelyek párhuzamos hatalommá váltak, és amelyek nemcsak a rendőrséget, hanem az igazságszolgáltatást is kihívások elé állítják”
- fogalmazott a belga parlament Igazságügyi Bizottságának címzett levelében a névtelen vizsgálóbíró.
A szerző szerint a narkó-állammá válás kapuja Antwerpenben, a kikötőben van, ami az elmúlt évtizedben Európa egyik fő kokain-behozatali pontjává vált. A hatóságok itt évente több száz tonna drogot foglalnak le, ám ez – a szakértők szerint – csupán a teljes mennyiség töredéke. A bűnszervezetek tevékenysége pedig egyre erőszakosabb formát ölt, hogy elrejtsék a csempészárút.
Levelében a bíró konkrét problémák sorát említi. Egyrészt rámutat arra, hogy a kikötői infrastruktúra és az ellenőrzési mechanizmusok gyengesége miatt a bűnözői hálózatok képesek korrumpálni a logisztikai lánc szereplőit, köztük a darukezelőket, raktárosokat, és a vámellenőröket. Mint fogalmazott, a „konténerek áthelyezéséért” vagy „véletlenül elmaradt ellenőrzésekért” súlyos pénzek cserélnek gazdát. Másrészt a drogkereskedelemből származó hatalmas készpénzforrások beáramlanak a legális gazdaságba: az ingatlanpiacon, az éttermi szektorban és a luxuscikkek kereskedelmében is megjelennek, ami gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.
A vizsgálóbíró szerint a bűnözői hálózatok már „párhuzamos hatalommá” váltak. Nemcsak anyagi erejüknél fogva, hanem azzal is, hogy megfélemlítik az igazságszolgáltatás és a rendőrség tagjait. A levél szerzője saját tapasztalatára hivatkozik: hónapokat töltött biztonsági megfigyelés alatt, miután fenyegetéseket kapott egy folyamatban lévő ügy miatt. Szerinte a belga igazságszolgáltatás szerkezete nem készült fel ilyen szintű veszélyre. A bírók, ügyészek és nyomozók védelme rendszerszinten gyenge, és a személyes adataik gyakran elérhetők a nyilvános nyilvántartásokban, ami további kockázatot jelent.
Levelében a vizsgálóbíró több javaslatot is megfogalmaz. A szerző szerint szükség lenne egy állandó, a Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium közötti koordinációs szervre, amely kifejezetten a fenyegetett igazságügyi dolgozók védelmét segíti. Emellett azt is kéri, hogy a bírák személyes adatait – lakcímét, elérhetőségét – töröljék a nyilvános adatbázisokból, és a fenyegetett tisztviselők számára biztosítsanak jogi és anyagi védelmet, ha támadás vagy megfélemlítés éri őket.
A levél nagy politikai visszhangot váltott ki a nyilvánosságra kerülése után. Annelies Verlinden belügyminiszter és Paul Van Tigchelt igazságügyminiszter elismerték, hogy a bíróságokat és ügyészeket érő fenyegetések valósak, és további biztonsági intézkedéseket ígértek. Ugyanakkor hangsúlyozták: Belgium nem narkóállam, hanem egy olyan ország, amely erőteljesen küzd a szervezett bűnözés ellen. Hozzátették: a kormány több mint ezer új rendőri és igazságügyi pozíció létrehozását tervezi, és növelni kívánja a kikötői ellenőrzések számát is.
Ripost hírek
