
Az önkormányzati választásokat is elhalasztották Ukrajnában
Az elnök után az összes polgármester is a helyén marad.
Az ukrán parlament szerdán elfogadta azt a határozatot, melynek értelmében a hadiállapot fennállásáig nem tartanak önkormányzati választásokat az országban. A döntés következében minden polgármester és önkormányzati testület határozatlan időre a helyén marad, így "biztosítva a közigazgatás folyamatosságát" - jelentette a helyi sajtó.

Hivatalosan október második felében kellett volna helyhatósági választókat tartani Ukrajnában. A parlament által elfogadott határozat azonban kimondja, hogy a helyi önkormányzati szervek és vezetők a választás tervezett időpontja után is gyakorolják hatásköreiket egészen addig, amíg a hadiállapot megszűnik, és új választásokat nem írnak ki.
A Verhovna Rada döntése gyakorlatilag befagyasztja az önkormányzati rendszer politikai megújulását, ugyanakkor biztosítja, hogy ne alakuljon ki irányítási vákuum az ország különböző régióiban. A határozat támogatói szerint a háború közepette bármiféle választási kampány vagy hatalomváltás destabilizáló hatású lenne. Emellett a katonai adminisztrációval szorosan együttműködő helyi önkormányzatok szerepe a háborús logisztika, a humanitárius ellátás és az infrastruktúra fenntartása szempontjából kulcsfontosságú, így működésük folytonossága nemzeti érdek.
Az ukrán jogrend szerint a hadiállapot idején sem parlamenti, sem elnöki, sem helyhatósági választásokat nem lehet tartani. Ez a tilalom a 2015-ös és 2020-as önkormányzati választási ciklusokat követően most először vált ténylegesen időszerűvé, miután Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és az ország azóta folyamatos hadiállapot alatt működik. Mint ismert, az elnök- és parlamenti választásokat is ugyanezen okra hivatkozva halasztották el.
Egyes ukrán és nemzetközi elemzők attól tartanak, hogy a választások sorozatos elhalasztása a demokratikus intézmények eróziójához vezethet. A Journal of Democracy és több nyugati kutatóintézet is felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívüli állapotok elhúzódása hosszabb távon megnehezítheti az elszámoltathatóság érvényesülését, különösen a helyi szinten, ahol a választópolgárok közvetlen kapcsolata a hatalommal a legerősebb. Ugyanakkor a legtöbb elemzés elismeri, hogy a háborús körülmények között a demokratikus gyakorlat teljes fenntartása nem reális elvárás, és az ország szuverenitásának megőrzése elsőbbséget élvez.
Az ukrán kormány és a parlament többsége hangsúlyozza, hogy az intézkedés ideiglenes, és a választások a hadiállapot megszűnését követően, a normális jogrend helyreállításával együtt kerülnek majd sorra. Az új választások időpontját a Központi Választási Bizottság és a parlament közösen határozza meg, az ukrán alkotmány és a választási törvények előírásai alapján.







