
Antiszemitizmus Németországban: A rabbik nem mehetnek ki egyedül az utcára Berlinben
Virrasztást tartottak Berlinben. Az antiszemitizmus elleni rendezvényre nem tudott elmenni a rabbi.
Virrasztást tartottak Berlinben az antiszemitizmus ellen, az Unter den Linden körút közelében, közvetlenül a Humboldt Egyetem mellett, azon a helyen, ahol az úgynevezett könyvégetés volt 1933. május 10-én, amikor a „tiltott írások” lángba borultak.

Ezen a végzetes helyszínen, a Hamász Izrael elleni terrortámadásának második évfordulóján zsidók és keresztények megemlékeztek a meggyilkolt izraeliekről, és felolvasták az utolsó 48 túsz nevét. Az emberek megölelték egymást, mindenhol izraeli zászlók lobogtak. A környék összes harangja pontosan este 6 órakor megszólalt.
Aztán jött a hír, ami valószínűleg mindenkit megdöbbentett. Az eseményen részt vevő előadó azt mondta: Dovid Roberts rabbi hozzájuk akart szólni ma. Ő vezeti az ortodox Kahal Adass Jiszroel zsinagógát. De – folytatta az előadó –,
mivel Szukkotot, a sátoros ünnepet ünnepeljük, a rabbink vallási okokból nem utazhat tömegközlekedéssel vagy autóval erre az eseményre. Gyalog kellett volna jönnie hozzánk – felismerhetően rabbiként. Ez túl kockázatos lett volna számunkra. Nem tudjuk, hogy meg tudtuk volna-e védeni őt.
Röviden és világosan fogalmazva: 2025-ben Berlinben egy rabbi nem mehet ki egyedül az utcára, mert attól tart, hogy megtámadják, sértegetik, leköpik vagy megverik. A rabbi zsinagógáját korábban gyújtogatás is érte.
A rabbi nélküli virrasztással szinte egy időben iszlamista csőcselék tombolt Berlinben. A technikailag betiltott demonstráció résztvevői zavartalanul skandálták antiszemita gyűlöletüket és Izrael megsemmisítéséről szóló fantáziáikat.
Ez az a város, ez az az ország, ahol politikusaink rendszeresen és szüntelenül ismételgetik: „Németországban nem lehet helye az antiszemitizmusnak és a zsidógyűlöletnek” - írja a NIUS kommentárjában.






