Az antiszemitizmus egyre erősebb Nyugat-Európában

“Egyre inkább a veszélyek korát éljük, a járvány után újabb és újabb háborúk veszélyeztetik a békét és a biztonságot. Az illegális migrációval pedig a távoli vidékek konfliktusai érkeznek meg Európába. A napokban az antiszemitizmus olyan mértéket öltött Európában, amire generációk óta nem volt példa.”

“Emlékezzünk az ártatlan áldozatokra, legyen minél hamarabb fegyverszünet, hogy minél kevesebb további áldozatot szedjenek a háborúk” – jelentette ki Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Vácon, ahol Turai Jánossal a Váci Zsidó hitközség elnökével az Izraelt ért palesztin Hamász általi terrortámadás ártatlan áldozataira emlékeztek a váci zsinagóga épületénél. Minderről a vasarnap.hu tudósított.

A gyermekként a holokausztot túlélő Turai János hangsúlyozta, hogy “embernek nem nevezhető, aki a lakosságot irtja, nem a regurális hadsereget támadja”.

Az elmúlt napokban újabb tüntetéseken éltették a Hamászt több nyugat-európai országban. Rómában a résztvevők össze is csaptak a rendőrökkel, előzőleg pedig azt kiabálták, hogy gyűlölik a rendőröket, és meg akarják ölni őket. Athénban izraeli zászlót égettek a Hamasz terrorszervezet támogatói, miközben azt skandálták, hogy Allahu Akbar, azaz Allah a leghatalmasabb. New Yorkban is utcára vonultak a Hamász támogatói, azt követelve, hogy állítsák le az Izraelnek szánt támogatásokat.

Nyugat-Európában az első perctől kezdve a Hamászt támogató tüntetések betiltása lett volna a megfelelő, és nem az, hogy szabadjára engedik az indulatokat. Európában a terrorszervezeteknek, így a Hamásznak is lehetnek alvósejtjei, de veszélyt jelentenek azok az iszlám hátterű, radikalizálódott fiatalok is, akik egyéni döntés alapján utcai támadásokat hajthatanak végre – fejtette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Európában terrorszervezetnek, így a Hamásznak is lehetnek alvósejtjei, de veszélyt jelentenek azok az iszlám hátterű, radikalizálódott, jórészt fiatalok is, akik egyik napról a másikra dönthetnek úgy, hogy egyénileg utcai támadásokat, késes, gázolásos támadásokat hajtanak végre – mondta a szakember.

Hozzátette:

a mecsetekből folyamatosan biztosítják az utánpótlást, némi túlzással bárki bármikor elkövethet ilyen támadást, válhat terroristává.

Számos ország a vallásszabadság örve alatt egyfajta nagyvonalúsággal kezelte ezt a kérdést, és nem vizsgálta, mi hangzik el a mecsetekben, ki fizeti azokat az imámokat, akik a Közel-Keletről, Észak-Afrikából érkeztek, milyen kapcsolati háló épül ki a küldő országtól a másod-, harmadgenerációs fiatalokig – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Horváth József úgy fogalmazott, hogy a német politikai elit, a jelenlegi kormánykommunikáció nem döntötte még el mit tegyen, és csak ideiglenes látszatintézkedés, hogy megerősítették a zsidó iskolák, a zsinagógák védelmét. Ugyanakkor

kettős mércét alkalmaznak: míg ebben az esetben óvatosan lépnek föl, a parlamenti pártként legálisan működő Alternatíva Németországért (AfD) esetében gyakran felmerül a betiltás lehetősége.

Az Európai Unió vezetői semmiféle intézkedést nem tettek annak megakadályozására, hogy fedőszervezeteken keresztül az iszlám radikális szervezetekhez, a Hamászhoz juthassanak támogatásai – közölte a szakember párhuzamot vonva az ukrajnai helyzettel, ahol az EU hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy az érkező források 30 százaléka „kézen-közön eltűnik”.

A szakértő úgy látja,

látszanak a Gázai-övezetben a szárazföldi támadás előkészítő jelei: a kommandós egységek már a terepen vannak, igyekeznek megtisztítani a feltételezett behatolási pontokat az aknáktól, robbanóeszközöktől, csapdáktól.

Horváth József szerint fennáll a konfliktus kiszélesedésének veszélye, a kérdés, hogy az izraeli hadsereg milyen keményen lép föl, és a kétségtelenül fennálló humanitárius veszélyt érzékelve sikerül-e a nőket, gyermekeket, időseket kimenekíteni Gáza városából és annak közvetlen környezetéből.

Izrael jelenleg nem áll harcban Iránnal.

Ebből a szempontból a legfőbb fenyegetést azok, az Irán által támogatott, a libanoni határnál működő terrorcsoportok jelentik, melyek felszereltsége jobb a Hamászénál.

Nem véletlen, hogy az izraeli hadsereg jelentős eszközöket csoportosított az ország északi részébe – jelezte. Hozzátette: az hogy az Egyesült Államok a hírek szerint már a második repülőgép-hordozót irányítja a térségbe, ez üzenet Iránnak, hogy ne indítson el egy ilyen kalandor akciót.

A szakértő szerint az ukrajnai háború szempontjából a fő kérdést a fegyverutánpótlás jelenti: a Hamász által elindított több ezer rakéta miatt azokból a precíziós légvédelmi rakétákból alakulhat ki hiány, amelyet Ukrajna is használ.