KÜLFÖLD
A svéd modellnek szó szerint lőttek. A migráció betett az ország biztonságának
Létrehozva2025. 10. 10. 14:25
Frissítve2025. 10. 14. 21:40
Újabb lövöldözés volt Stockholm belvárosában, az idei mérleg 129 lövöldözés, 38 halott. A svéd modellnek szó szerint lőttek.
A svéd modellnek lőttek. Péntek hajnalban egy harmincas éveiben járó férfit lőttek le Stockholmi belvárosban, a Stureplan nevű éjszakai klub előtt. A rendőrséget éjfél után riasztották, és a biztonsági őrként dolgozó férfit kórházba szállították.
A svéd jóléti államot túlterheléses támadás érte
A pénteki lövöldözés idején többen is tartózkodtak a közelben, a rendőrség pedig gyilkossági kísérlet, súlyos fegyveres bűncselekmények és más személy veszélyeztetése miatt indított előzetes nyomozást.
- Idén eddig 129 lövöldözés volt Svédországban,
- ezekben 38 ember halt meg.
Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált - állapítja meg a Századvég elemzése.
2024-ben a svéd lakosság körülbelül 64,6 százaléka volt etnikailag svéd, míg a fennmaradó 35,4 százalék túlnyomórészt bevándorlók és leszármazottaik.
A leggyakoribb származási országok: Szíria, Irak, Szomália, Irán és Afganisztán. A külföldön született lakosság lélekszáma az EUROSTAT adatai szerint 2024 decemberében 2.169.296 fő volt, vagyis az ország 10,5 milliós lakosságának mintegy 20 százaléka született külföldön.
A svéd jóléti államot túlterhelte a gazdasági válság és a menedékkérők beáramlása, ami súlyos következményekkel, városi zavargásokkal és no-go zónák kialakulásával járt.
A hivatalos adatok szerint Svédországban mintegy 59 „no-go” zóna van, ezek az úgynevezett sebezhető területek, ahol a rendőrség nem képes ellátni a feladatát, ezeken a városrészeken az őshonos lakosság alig tud áthaladni zaklatás vagy támadás nélkül. Míg 2017-ben a lakosság 2 százaléka (200 ezer ember) élt különösen sebezhető területeken, 2023-ban már körülbelül az ország lakosságának 5 százaléka (550 ezer ember). A rendőrség becslése szerint körülbelül 5.000 bűnöző és 200 bűnözői hálózat működik ezekben a régiókban. Az is figyelemre méltó, hogy Európán belül Svédországban a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után.
Az OECD statisztikái szerint 2014-ben a 28 ország közül Svédországban volt a legnagyobb szakadék az őshonos és a külföldön született lakosság foglalkoztatási rátája között. Az alacsony végzettségű, nem európai bevándorlók munkanélküliségi aránya 2005-ben körülbelül 31,7 százalék volt, ami 2016-ra 36,9 százalékra emelkedett. Előrejelzések szerint a hosszú távú bevándorlás Svédországba továbbra is évi 100 ezres érkezés felett marad, a bevándorlók aránya 2035-re 30 százalékra emelkedne.
Ezen felül a migráció kifejezetten költséges: a svéd nyugdíjintézet szerint a bevándorlók várhatóan 70 milliárd svéd koronát generálnak a nyugdíjalapba a megnövekedett munkavállalói létszám miatt, a járulékos szociális kiadások ugyanakkor 150 milliárd svéd korona kiadást jelentenek az államnak. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.
A „svéd kísérlet” végeredménye egyértelmű tanulságokkal szolgál. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e a migrációs politika újragondolására Európában, hanem az, hogy más országok képesek lesznek-e időben levonni a svéd példa tanulságait - áll a Századvég elemzésében.
Néhány héttel ezelőtt a kormány javaslatot terjesztett elő a súlyos bűncselekmények esetében a felelősségre vonás korhatárának csökkentésére. A javaslat szerint már 13 éves gyermekeket is el lehetne ítélni bűncselekményekért, ami több magas rangú ügyész éles kritikáját váltotta ki.
„Tudom, hogy vannak kritikák” – mondta a svéd miniszterelnök –, de eltökéltek vagyunk ebben.”
2024-ben Svédországban mintegy 280, 15 és 17 év közötti lány ellen indult eljárás gyilkosság, emberölés vagy más súlyos erőszakos bűncselekmény miatt. A helyi hatóságok szerint a bűnbandák egyre gyakrabban vonnak be tizenéves lányokat brutális akciókba, köztük megbízásos gyilkosságokba is.
Az ügyészség beszámolója szerint a lányoknak keménységet és elszántságot kell tanúsítaniuk, hogy megtartsák helyüket a bandákban – sokan ezért próbálják túlszárnyalni fiú társaikat a kegyetlenségben. „Meg kell mutatniuk, hogy még elszántabbak és keményebbek, mint a fiúk” – fogalmazott Ida Arnell stockholmi ügyész.
A súlyosbodó helyzet miatt a svéd kormány vészféket húzott.
A kormánykoalíció bejelentette, hogy a gyilkosságokhoz és robbantásokhoz egyre gyakrabban felhasznált gyermekek miatt 13 évre tervezik csökkenteni a büntethetőségi korhatárt.
A svéd hatóságok sokáig kevés figyelmet fordítottak a fiatal lányok erőszakos bűncselekményeire. 2024-ben azonban már mintegy 280, 15 és 17 év közötti lány ellen indult nyomozás gyilkosság, emberölés vagy más súlyos erőszakos cselekmény miatt. Nem ismert, hogy ezek közül hány eset köthető közvetlenül a szervezett bűnözéshez – számolt be a Bennfentes.
Svédország évek óta küzd a terjedő bandabűnözéssel
A többnyire fiatal, bevándorló hátterű férfiakból álló csoportok a kábítószerpiac ellenőrzéséért harcolnak, gyakran lövöldözéseket rendeznek és házi készítésű robbanószerkezetekkel követnek el támadásokat. A közéleti viták elsősorban a sikertelen integráció következményeire irányulnak.
Ulf Kristersson miniszterelnök 2024 nyarán a nemzet helyzetéről szóló beszédében úgy fogalmazott:
A felelőtlen bevándorláspolitika és a sikertelen integráció vezetett ide minket.
Szerinte a kirekesztés és a párhuzamos társadalmak táptalajt jelentenek a bűnbandák számára, amelyek „könyörtelenül toborozhatnak gyerekeket és képezhetnek ki leendő gyilkosokat”.
A stockholmi kormány ma már rendszerszintű fenyegetésnek nevezi a szervezett bűnözést, amely elérte a szociális ellátórendszert, a helyi politikát, az igazságszolgáltatást, az oktatást és a fiatalkorúak börtöneit is.
A fegyveres támadások és robbantások mára szinte mindennapos jelenséggé váltak a skandináv országban.
Mivel Svédországban a büntethetőségi korhatár 15 év, a bűnbandák gyakran vonnak be fiatalkorúakat, akiket sokszor titkosított weboldalakon keresztül toboroznak. „A fiatal gyerekek ezeken a csevegőoldalakon gyakran vérre szomjaznak” – mondta Ida Arnell ügyész, hozzátéve, hogy ez nemtől független jelenség. A rendőrség szerint a legbrutálisabb akciók tervezése egyre gyakrabban külföldről történik.
Az ellenségek lelövésére, megverésére vagy bombamerényletek elkövetésére gyakran teljesen idegen fiatalokat – fiúkat és lányokat egyaránt – szerveznek be. „A lányokat sokáig inkább áldozatként ábrázolták” – mondta áprilisban Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter. – „De részvételük a bűnözői körökben jóval elterjedtebb, mint azt korábban hittük.”
Strömmer elismerte, hogy a jelenséget eddig nem vizsgálták kellő alapossággal, és figyelmeztetett: a nők és lányok szerepével kapcsolatos előítéletek oda vezethetnek, hogy rájuk sem bűnözőként, sem segítségre szoruló személyként nem tekintenek.
Maria Ljuslin szerint a bűncselekményekbe sodródott lányok többségénél drogfüggőség és kezeletlen lelki trauma áll a háttérben. A kutatás kimutatta, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt eljárás alá vont lányok kétharmada korábban szexuális erőszak áldozata is volt.
Ripost hírek
