A koreai elnök rövidebb munkahéttől vár bababummot

I Dzsemjong dél-koreai elnök rövidebb munkahéttel ösztönözné a családalapítást és a gyerekvállalást. Az államfő szerint a hosszú munkaidő okozta stressz, és a munkahelyi nyomás a legfőbb okai annak, hogy a koreai fiatalok nem tudnak, vagy nem akarnak gyereket vállalni, és ezen változtatni kell -  jelentette a helyi sajtó.

Dél-Korea régóta küzd az alacsony születési rátával, amely jelenleg a világ legalacsonyabbjai közé tartozik. A koreai statisztikai hivatal 2025-ös adatai szerint az egy nőre jutó születések száma mindössze 0,72, ami messze elmarad a népesség-fenntartáshoz szükséges 2,1-es aránytól. Dél-Koreai 2018 óta az egyetlen OECD-ország, ahol ez az aránya 1 alatt van.

I Dzsemjong már a választási kampányában is komoly hangsúlyt helyezett arra, hogy az ország demográfiai hanyatlását meg kívánja állítani - méghozzá "a munka és az élet egyensúlyának” újradefiniálásával. Ennek jegyében javasolta a 4,5 napos munkahét bevezetését, amelyben a dolgozók pénteken délután már otthon lehetnek – mindezt fizetéscsökkentés nélkül. A cél nem pusztán a pihenés: a reform része lenne egy átfogó társadalompolitikai programnak, amely a lakhatási támogatásoktól kezdve a szülési szabadságok bővítéséig terjedne. Az elnök szerint 

Az elnök elképzelése szerint a rövidebb munkahét nem rontaná a gazdasági teljesítményt, sőt, hosszú távon növelheti is a termelékenységet.

Dél-Koreában a munkavállalók hivatalosan heti 40 órát dolgoznak, de a túlórák rendszerint 52 órára vagy még többre emelik a heti munkaidőt. A kulturális elvárás is hozzájárul ehhez: a dolgozók gyakran csak akkor mennek haza, ha a főnök is elhagyta az irodát. Ez a hierarchikus munkahelyi kultúra sokak számára fojtogató. Egy 2024-es felmérés szerint a fiatal koreaiak több mint 60 százaléka úgy érzi, „nincs elég ideje saját életére”, miközben a megélhetési költségek és az ingatlanárak folyamatosan nőnek.

A koreai társadalomkutatók szerint az ilyen intézkedések nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai szinten is kulcsfontosságúak. A Korea Institute for Health and Social Affairs (KIHASA) egyik elemzése arra jutott, hogy azokban az OECD-országokban, ahol az emberek kevesebbet dolgoznak, általában magasabb a születési arány is. A tanulmány szerint a szabadidő minősége – nemcsak mennyisége – határozza meg leginkább, hogy egy pár mikor dönt a gyermekvállalás mellett.