
USA: az ultraliberális szavazók negyede szerint igazolható a politikai erőszak
Az ultrakonzervatív szavazóknál ez a szám 5 százalék.
A Charlie Kirk elleni merénylet után országos közvélemény-kutatást készített az Ipsos kutatóintézet arról, hogy a politikai beszédmód milyen hatással van az amerikai társadalomra, különösen az erőszakhoz való viszonyra. A felmérés több mint ezer felnőtt válaszadó részvételével zajlott, és az eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy az emberek döntő többsége aggasztónak tartja a közéleti kommunikáció jelenlegi állapotát.

A Reuters hírügynökség által közzétett kutatási eredmények szerint a válaszadók 63 százaléka úgy vélte, hogy a politikai retorika „sokat” ösztönöz az erőszakos cselekmények elkövetésére, további 31 százalék pedig azt mondta, hogy „egy kicsit” hozzájárul a problémához. Ez azt jelenti, hogy összességében a lakosság 94 százaléka érzékeli valamilyen szinten a kapcsolatot a politikai kommunikáció és az erőszak között.
A felmérésben megjelenő más adatok is rávilágítanak az amerikai közélet mélyebb problémáira. A válaszadók négyötöde úgy gondolja, hogy az emberek ma kevésbé toleránsak az eltérő véleményekkel szemben, mint húsz évvel ezelőtt. Ez a tendencia nemcsak a politikai táborok közötti polarizációt erősíti, hanem a hétköznapi társadalmi kapcsolatokban is feszültséget szül. A résztvevők több mint hetven százaléka kijelentette, hogy az amerikai társadalom „összetört”, vagyis mély válságban van. Ez az érzés szorosan összefügg azzal, hogy kétharmaduk szerint saját közösségükben is reális veszélyt jelenthet a politikai nézeteltérésekből fakadó erőszak.
Az Ipsos felméréséhez hasonló kutatást végzett a YouGov intézet is - azzal a különbséggel, hogy a politikai hovatartozás szemüvegén keresztül vizsgálta a politikai erőszakra való hajlandóságot. A felmérést szerint az amerikaiak 59 százaléka „nagyon nagy”, 28 százalék pedig „bizonyos mértékig” problémának látja a politikai erőszakot.
A megkérdezettek 77 százalék szerint elfogadhatatlan, ha valaki örül egy közéleti szereplő meggyilkolásának. Ezen belül a „nagyon liberális” politikai felfogású amerikaiak 56 százaléka tartja ezt elfogadhatatlannak, a liberális beállítottságúak 73 százaléka. A konzervatív politikai meggyőződésű amerikaiak kilenctizede (90 százalék), a „nagyon konzervatív” felfogásúaknak pedig ennél is nagyobb hányada (91 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elfogadhatatlan egy közéleti személyiség halála miatt örömet kifejezni.
A felmérésben megkérdezett amerikaiaknak összességében 72 százaléka mondta azt, hogy a politikai erőszakot semmi nem igazolhatja, míg 11 százalék szerint bizonyos esetekben ez igazolható.
A „nagyon liberális” politikai beállítottságúak 25 százaléka igazolhatónak tartja a politikai erőszakot, és 55 százalékuk utasítja ezt el, amivel szemben a „nagyon konzervatív” politikai meggyőződésűek 5 százaléka tart alátámaszthatónak politikai erőszakot, és 88 százaléka semmilyen esetben nem tartja azt elfogadhatónak.







