Orbán Viktor békemissziója indította el a visszaszámlálást a háború lezárásához
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA magyar miniszterelnök tavaly úgy döntött, hogy felkeresi a világ vezetőit a tűzszünet és a béke érdekében.
Lélegzet-visszafojtva várja a világ, hogy mi lesz Donald Trump és Vlagyimir Putyin pénteki alaszkai találkozójának az eredménye. A tervek szerint magyar idő szerint este fél 10-kor ülnek tárgyalóasztalhoz a felek, és a négyszemközti megbeszélés után sajtótájékoztatót is tartanak.
A mai csúcstalálkozó azonban nem előzmény nélküli. Éppen Orbán Viktor volt az, aki tavaly kijelentette, hogy a békéért tenni kell, ezért békemisszióba kezd. A magyar miniszterelnök először felkereste a háborúban álló feleket, majd a világ több más vezetőjével is tárgyalt. A többállomásos békemisszió jó mutatta, hogy
Orbán Viktor azon kevés politikus közé tartozik, akivel a világ nagyhatalmainak összes vezetője hajlandó tárgyalni.
A békemisszió állomásai
Orbán Viktor 2024. júliusában:
- először Kijevbe utazott, ahol tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel;
- majd Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin fogadta;
- Kína volt a békemisszió következő állomása, ahol Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszélést;
- végül a washingtoni NATO-csúcson találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, majd felkereste Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét is.
A békemissziónak a tavalyi év végén lett még folytatása:
- December 4.: találkozó Ferenc pápával,
- December 10.: találkozó Donald Trumppal és Elon Muskkal,
- December 11.: Orbán Viktor telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal,
- December 12.: találkozó Recep Tayyip Erdogannal.
A békemisszió hatása
Orosz szakértők a látogatás kapcsán már akkor arról beszéltek, hogy fordulópontot jelentett Orbán Viktor moszkvai látogatása.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója olyan fordulópont, amely elindítja a visszaszámlálást az ukrajnai konfliktus lezárásához
– jelentették ki az orosz szakértők. A decemberi vatikáni tárgyalása után Orbán Viktor Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is tárgyalt.
Az olasz sajtó akkor hangsúlyozta, a béketeremtés egyik kulcsfontosságú szereplője lehet Orbán Viktor kormányfő, aki közvetítő szerepet tölthet be a nagyszabású békemisszióra készülő amerikai elnök és a Vatikán között is. A lapok kiemelték, hogy a Vatikán, Magyarország és Washington célja a tűzszünet mielőbbi megvalósítása, az összefogás pedig elengedhetetlen, «most, amikor kézzelfogható közelségbe került a béke.»
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjúban korábban kiemelte: a magyar miniszterelnök szerepe meghatározó abban, hogy a béke a világpolitikai diskurzus részévé vált.
Orbán Viktor többet tett a békéért, mint gyakorlatilag bárki más a világon
– fogalmazott a szakértő. Magyarország már a háború legelső pillanatától következetesen a béke mellett állt ki, szemben a nemzetközi nyomással és az ellenzéki kritikákkal. Orbán Viktor álláspontja nemcsak a magyar belpolitikára, hanem az európai színtérre is hatást gyakorolt.
Mit várhatunk a mai alaszkai csúcstól?
Donald Trump elnökké választásával átvette a stafétabotot Orbán Viktortól, és a világ első számú nagyhatalmának vezetőjeként több fontos lépést is tett a béke irányába. Ennek az erőfeszítésnek a végkifejlete a mai alaszkai Trump-Putyin csúcs.
A találkozó kapcsán Trump és kormánya is visszafogta a várakozásokat, „puhatolózó” jellegű tárgyalásként hivatkozva rá. A legnagyobb kockázat Ukrajna számára, hogy Trump és Putyin olyan megállapodást köt, amely Kijev számára elfogadhatatlan lenne – például a Donbasz feladása a tűzszünet előtt.
A szakértők által vizionált legvalószínűbb forgatókönyv azonban az, hogy a két vezető a találkozó utáni sajtótájékoztatón sikeres tárgyalásként értékeli a csúcsot, majd közlik, hogy a tárgyalás folytatódik. Moszkva ugyanis mindenképpen szeretné, hogy Oroszországban is legyen egy újabb találkozó. Nagy kérdés, hogyha ez megvalósul, akkor lesz-e lehetősége az ukrán elnöknek vagy más európai vezetőknek a tárgyalóasztalhoz ülni.
