
„A párizsi temetőbe mentem vámpírokat keresni – és megdöbbentő felfedezést tettem”
A nő, aki egy szellemhez ment feleségül, a vámpírok nyomába eredt.
Brocarde rockénekes és dalszerző, aki arról híresült el, hogy férjhez ment egy szellemhez. A frigy azonban nem tartott soká, mert állítólag a viktoriánus korabeli katona férje megcsalta. Most a nő az éneklésen kívül arra tette fel az életét, hogy paranormális tevékenységek után kutat.

Brocarde saját bevallása szerint imád temetőkben lézengeni, és most arra volt kíváncsi, Párizs híres temetőjében, a Père-Lachaise-ben Jim Morrison szellemén kívül bolyonganak-e más lelkek is. Valamint ki akarta deríteni, a féktelen vámpírokról szóló pletykák igazak-e. Ezek a pletykák azt állítják, hogy a vámpírok még mindig közöttünk élnek, és a Drakula-regény lapjain kívül is léteznek. Éppen ezért találkozott Jacques Sirgent-tel, egy vámpírmúzeum tulajdonosával.
Mivel a vámpírkutatót többször is megtámadták, gyűjteményét már a saját lakásán tárolja. Brocarde szerint ez volt élete legbizarrabb találkozása, bizonyítékokat talált a vámpírok létezésére is. Élt a gyanúperrel, hogy vendéglátója maga is vámpír, ám a férfi kezdetben hevesen tagadta, majd annyit mondott, nem fedheti fel az igazságot, mert nem akar bonyodalmat a francia kormánnyal.
A férfi elárulta, hogy Párizs ikonikus temetőjében vérivási rituálék folynak és onnan lehet tudni, hogy vámpír sírjánál állunk, hogy a sírt denevérek díszítik. A túra fénypontja Demidoff bárónő sírja volt. Gyakran emlegetik „Párizs vámpírbárónőjeként”, és úgy tartják, hogy egy üvegkoporsóban temették el egy tükrökkel teli mauzóleumban. Halálakor felajánlotta, hogy teljes vagyonát arra hagyja, aki egy évet eltölthet vele a sírjában.
Jacques Sirgent azt állította, hogy azért tartóztatták le, mert betört a sírjába, hogy teljesítse ezt a küldetést. Bár Jacques elmagyarázta, hogy – mint sokan előtte – ettől a feladattól kissé „megőrült”. Nem bírta néhány napnál tovább, mivel kísértette a körülötte lévő, rothadó tükörképe.
Brocarde találkozott egy csoport fiatallal is, akik A Tanács-ként hivatkoztak magukra és állítólag minden reggel vért isznak. "Néztem, ahogy előkészítenek egy „rituálét”, egy energiacserét, ami abból állt, hogy egy kis kémcsőben vért kortyoltak, és szavakat mondtak franciául. Megfigyeltem, ahogy felcsillant a szemük, és ahogy erőt és frissességet nyertek a nyelvükhöz érő vércseppektől. Amikor a rituálé véget ért, megkérdeztem, honnan származik a vér, de nem válaszoltak. A csoport gyorsan szétszéledt" - mesélte az énekesnő.







