438 napot élt túl az óceánon egy férfi víz és élelem nélkül

Valószínűleg sokak rémálma, hogy élelem és víz nélkül rekedjenek a nyílt tengeren – José Salvador Alvarenga számára azonban ez nem egy filmforgatókönyv volt, hanem a valóság.

A salvadori származású férfi 438 napot – azaz több mint 15 hónapot – töltött sodródva a Csendes-óceánon, miután egy két naposra tervezett halásztúrája katasztrófába torkollott. Több mint 10 000 kilométert tett meg, mire partot ért. 

Alvarenga akkor 33 éves volt, és tapasztalt halászként dolgozott évtizedek óta, főleg cápára vadászva. Az utat eredetileg egy barátjával tervezte, de mivel ő nem ért rá, egy tapasztalatlan fiatal munkást, a 22 éves Ezequiel Córdobát vitte magával. 2012-ben indultak el Mexikóból, és az első órák eseménytelenül teltek. Még akkor sem tértek vissza, amikor vihar közeledett – úgy döntöttek, kint maradnak. Ez lett a végzetük kezdete.

A viharban óriási hullámok elöntötték a hajót, és sodródni kezdtek a nyílt tenger felé. A szél, az eső és a hullámok szinte minden felszerelésüket tönkretették vagy elsodorták.
 

Sikerült kapcsolatot létesítenie a parttal, rádión keresztül segítségért könyörgött. A válasz az volt, hogy dobja el a horgonyt, de az már nem volt meg neki.

Utolsó, rádión hallott szavai: - Gyertek most, tényleg teljesen ki vagyok itt...

A vihar egy teljes hétig tombolt, és amikor végre  elcsendesedett, már teljesen elvesztek az óceán nyílt vizén.
 

Vér, hal és teknős – hogyan maradt életben?

A hajón nem maradt étel vagy víz így a túléléshez saját módszereket kellett alkalmazniuk.  Madarak vérét itták, hogy folyadékhoz jussanak,  nyers teknősöket és halakat ettek, hogy valamennyi ételt magukba passzírozzanak. Alvarenga szerint közben az anyjukról beszélgettek, és arról, mennyire rossz fiúk voltak.

– Istenhez imádkoztunk, hogy bocsásson meg nekünk. Elképzeltük, hogy megöleljük az anyánkat, hogy többé nem kell dolgoznia, mert mi gondoskodunk róla. De már késő volt – mesélte.

Tragikus módon Córdoba 10 hét után meghalt, miután egy madár elfogyasztása után megbetegedett. Halála után Alvarenga hallucinálni kezdett, beszélgetéseket képzelt el a halott társával. Idővel önmagát okolta Córdoba haláláért.
 

A hit elvesztése – majd a megmenekülés

Egy alkalommal észrevett egy konténerszállító hajót, és integetett a legénységnek – akik visszaintegettek, majd továbbhaladtak.

A Marshall-szigetek volt amerikai nagykövete, Tom Armbruster így emlékezett vissza - Ez volt az a pont, amikor elveszítette a hitét az emberiségben. Látta, hogy az emberek észlelték őt, mégsem segítettek. Ekkor kérdőjelezte meg, hogy valaha is kikerül-e ebből.  Végül 2014. január 30-án, egy apró szigetre sodródott, ami a Marshall-szigetekhez tartozott. Egy helyi pár nyaralóházára bukkant – ők segítettek véget vetni az őrületes kalandnak.

Alvarenga története a „Pi élete” című könyv és film nyomán a „valódi Pi” becenevet kapta. A hihetetlen túlélés háttere később könyvben is megjelent.