KÜLFÖLD
Megvan az Édenkert, a tudósok végre rátalálhattak!
Végre lezárhatják vitát arról, hogy Ádám és Éva valóban létezett-e. Tudósok megtalálhatták az Édenkertet.
A Biblia azt írja, hogy isten a saját képére teremtette Ádámot és Évát, majd elhelyezte őket az Édenkertben. A tudósok úgy vélik, hogy végre megfejthették, hogy az első két ember valóban létezett-e.
A Biblia szerint Ádámot és Évát Isten teremtette, és az Édenkertben éltek
Ádám és Éva a hit központi alakjai, miszerint minden ember tőlük származik. A bibliai történttel kapcsolatos kételyek ellenére egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Biblia egyes részei valóban igazak lehetnek. Megdöbbentő módon a régészek jeleket találtak arra, hogy az Édenkert nemcsak valós hely lehetett, hanem a civilizáció bölcsője is.
A biológusok már bebizonyították, hogy minden élő ember valóban egyetlen közös ősre vezethető vissza. Azonban a Biblia történelmi leírásainak összhangba hozatala a modern tudománnyal számos elbeszélést félre kell hogy tegyen. A Szentírás szerint Ádám és Éva az Édenkertben éltek, amelyet gazdagsággal és szépséggel teli tájként ábrázolnak. A Biblia meglepően pontos utalást ad arra, hol helyezkedhet el ez a legendás kert.
A Biblia első könyve, a Teremtés könyve szerint egy folyó halad át az Édenkerten, amely négy folyóággá ágazik szét: a Pishon, a Gihon, a Tigris és az Eufrátesz.
Ez a szövegi nézőpontból logikus, hiszen a bibliai beszámoló nemcsak azt mondja, hogy a kert 'keleten', vagyis Izraeltől keletre feküdt, hanem megemlíti a Tigris és az Eufrátesz folyókat is az Édenkert kapcsán
- fogalmaz Eric Cline professzor, a George Washington Egyetem kutatója, aki támogatja az elméletet.
Mezopotámia gyakran a civilizáció bölcsőjeként van emlegetve, ahol a növények és állatok háziasítása indította el a neolitikus forradalmat mintegy 10 000–20 000 évvel ezelőtt. Ez a hatalmas változás a vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett mezőgazdasági társadalmak kialakulására vezetett, és az első állandó emberi közösségek létrejöttét eredményezte - írja a Mirror.
Ez a terület az öntözés feltalálása után, az i.e. negyedik évezredben helyi lakosai számára agrárparadicsommá válhatott
- mondja Cline profsszor.
A tudósok szerint minden élő ember egyetlen nő, a „mitokondriális Éva” leszármazottja, akinek anyai DNS-e közös az embereknél. Bár nem ő volt az első ember, DNS-e fennmaradt, míg más női vonalak eltűntek. Hasonlóan létezik egy „Y-kromoszóma Ádám” is, aki minden ma élő férfi Y-kromoszómájának őse. Azonban az elméletnek vannak kritikusai, akik azzal érvelnek, hogy a közös őseinkkel megosztott DNS nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az egyének egy időben éltek, nemhogy hogy egy olyan pár voltak, akiknek gyermekeinek leszármazása fennmaradt az évszázadok során.
Dr. Joshua Swamidass, a Washington Egyetem kutatója szerint nem kizárt, hogy az emberiségnek közös ősei voltak, amint azt a mitokondriális Éva és az Y-kromoszóma Ádám esete is mutatja. A Perspectives on Science and Christian Faith folyóiratban így fogalmazott: „Sok egyén egyenként az ‘összes élő’ ősének tekinthető.”
Minden ma élő ember ezen univerzális ősök mindegyikétől származik. Ugyanez elmondható az i.sz. 1-ben élőkről vagy a feljegyzett történelem kezdetén élőkről is. Közülük ketten lehetnek egy adott pár, akiket a Szentírás Ádámnak és Évának nevez, akiktől mindannyian származunk
- mondta a kutató.
Dr. Swamidass nem állítja tényként Ádám és Éva létezését, de úgy véli az evolúciós biológia nem zárja ki ennek lehetőségét. Hangsúlyozza, hogy a Homo sapiens előtt is léteztek korábbi emberfajták, így fajunk nem volt az első a Földön.
Ádám és Éva valószínűleg a Homo sapiens és a Neander-völgyiek utolsó közös őseként azonosíthatók – akit általában Homo heidelbergensisként tartanak számon. Ádám valószínűleg körülbelül 1 millió és 750 000 évvel ezelőtt élt – ez a következtetés összhangban áll a populációgenetikai bizonyítékokkal
- írja Craig profsszor a First Tings című folyóiratban.
Ripost hírek
