Megszületett a Trump-doktrína definíciója

J. D. Vance amerikai elnök egy republikánus párti vacsoraeseten felszólalva arról beszélt, hogy az Iránra mért amerikai katonai csapás tökéletesen jellemzi Donald Trump külpolitikai stratégiáját. Politico hírportál értékelése szerint röviden ez úgy jellemezhető, hogy "Trump elnök először halkan beszél, suttogva győzköd, majd egy nagy furkósbotot használ". 

- fogalmazott Vance az Ohio államban rendezett vacsoraesten, hozzátéve, hogy az iráni atomképességeket is így sikerült megsemmisíteniük, nulla amerikai áldozattal. 

Mint ismert, Donald Trump utasítására az amerikai hadsereg végrehajtotta az "Éjféli Kalapács" hadműveletet, melynek részeként rakétacsapásokat mértek az iráni nukleáris létesítményekre. A támadásban B-2-es lopakodó bombázókat vetettek be, valamint a térségben tartózkodó amerikai tengeralattjárókról több mint két tucat Tomahawk-típusú rakétát indítottak a célpontok felé. Az egész művelet során 75 precíziós bombát juttattak célba. 

Trumpot megelőzően számos amerikai elnök vázolt fel saját külpolitikai doktrínát, igaz, nem annyira explicit módon, mint ahogy Vance tette most Trump esetében. Szakértők szerint Joe Biden külpolitikáját leginkább a háborúk kerülése, és a diplomácia, mint a külpolitika központi eszköze" jellemezte. Barack Obama külpolitikai nézeteit pedig sokan a „ ne csinálj hülyeségeket ” elvre szűkítették le.

Az "elnöki doktrínák" atyjának James Monroe volt elnököt tartják. A híres Monroe-doktrína három fő pillérren állt: „külön befolyási övezetek Amerika és Európa felett, a gyarmatosítás tilalma és a beavatkozás tilalma”. A doktrína a későbbiekben az „Amerika az amerikaiaké” jelszó formájában vált közismertté.