RETRO RÁDIÓ

Egy ősi, halálos gombafaj új reményt adhat a rák kezelésében

Létrehozva2025. 06. 24. 17:30

A "fáraó átkának" nevezik. A gomba, amely a talajban és elhalt növényi szöveteken tenyészik, már régóta ismert veszélyes, akár halálos spóráiról.

Az Aspergillus flavus új reményt adhat a leukémia kezelésében – állítják amerikai kutatók. A gomba, amely a talajban és elhalt növényi szöveteken tenyészik, már régóta ismert veszélyes, akár halálos spóráiról. Gyakran fordul elő gabonaféléken, hüvelyeseken és dióféléken, és különösen az immunrendszerükben legyengült emberekre nézve jelent komoly fenyegetést. A halálozási arány az érintettek körében elérheti az 50 százalékot is.

gombafajt
A "fáraó átkának" is nevezik a halálos gombafajt Fotó: Wikimedia Commons/Carsten Frenzl

Nevét – „fáraók átka” – onnan kapta, hogy a 20. század elején, amikor régészek feltárták Tutanhamon sírját, több kutató is rejtélyes légúti betegségekben hunyt el. Hasonló eset történt az 1970-es években is, amikor Casimir IV lengyel király sírját nyitották meg, és tíz tudós rövid időn belül meghalt. Későbbi vizsgálatok igazolták, hogy a gomba jelen volt a sírban - írja a Daily Mail.

A Pennsylvaniai Egyetem és egy texasi kutatócsoport most új felfedezést tett: az Aspergillus flavus olyan összetett gyűrűs molekulákat termel, amelyeket asperigimicineknek neveztek el. Ezeket emberi leukémiasejteken tesztelték, és kettő közülük már önmagában is erős daganatellenes hatást mutatott. Amikor zsírmolekulát – például a királyi mézben is megtalálható lipidet – adtak hozzájuk, a hatásosságuk megegyezett két, már engedélyezett kemoterápiás szer, a citaraabin és a daunorubicin hatásával.

A kutatók úgy vélik, ezek az új molekulák a sejtosztódásért felelős struktúrákat támadhatják meg, így akadályozva a rákos sejtek szaporodását. A vezető kutató, Dr. Sherry Gao szerint a természet már adott nekünk penicillint is, és ez a felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy a természetes forrásokban még számos gyógyászati lehetőség rejlik. Qiuyue Nie, a tanulmány első szerzője hozzátette, hogy egy bizonyos gén – SLC46A3 – kulcsszerepet játszik a molekulák sejten belüli szállításában, és ez új utakat nyithat más természetes gyógyszerek fejlesztésében is.

Az asperigimicinek azonban nem bizonyultak hatékonynak más ráktípusok, például mell-, máj- vagy tüdődaganat esetében. A kutatók jelenleg állatkísérletek előkészítésén dolgoznak, mielőtt emberi klinikai vizsgálatokba kezdenének. A felfedezés még kezdeti szakaszban van, de a szakértők szerint komoly potenciált rejt magában.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.