
Egy ősi, halálos gombafaj új reményt adhat a rák kezelésében
A "fáraó átkának" nevezik. A gomba, amely a talajban és elhalt növényi szöveteken tenyészik, már régóta ismert veszélyes, akár halálos spóráiról.
Az Aspergillus flavus új reményt adhat a leukémia kezelésében – állítják amerikai kutatók. A gomba, amely a talajban és elhalt növényi szöveteken tenyészik, már régóta ismert veszélyes, akár halálos spóráiról. Gyakran fordul elő gabonaféléken, hüvelyeseken és dióféléken, és különösen az immunrendszerükben legyengült emberekre nézve jelent komoly fenyegetést. A halálozási arány az érintettek körében elérheti az 50 százalékot is.

Nevét – „fáraók átka” – onnan kapta, hogy a 20. század elején, amikor régészek feltárták Tutanhamon sírját, több kutató is rejtélyes légúti betegségekben hunyt el. Hasonló eset történt az 1970-es években is, amikor Casimir IV lengyel király sírját nyitották meg, és tíz tudós rövid időn belül meghalt. Későbbi vizsgálatok igazolták, hogy a gomba jelen volt a sírban - írja a Daily Mail.
A Pennsylvaniai Egyetem és egy texasi kutatócsoport most új felfedezést tett: az Aspergillus flavus olyan összetett gyűrűs molekulákat termel, amelyeket asperigimicineknek neveztek el. Ezeket emberi leukémiasejteken tesztelték, és kettő közülük már önmagában is erős daganatellenes hatást mutatott. Amikor zsírmolekulát – például a királyi mézben is megtalálható lipidet – adtak hozzájuk, a hatásosságuk megegyezett két, már engedélyezett kemoterápiás szer, a citaraabin és a daunorubicin hatásával.
A kutatók úgy vélik, ezek az új molekulák a sejtosztódásért felelős struktúrákat támadhatják meg, így akadályozva a rákos sejtek szaporodását. A vezető kutató, Dr. Sherry Gao szerint a természet már adott nekünk penicillint is, és ez a felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy a természetes forrásokban még számos gyógyászati lehetőség rejlik. Qiuyue Nie, a tanulmány első szerzője hozzátette, hogy egy bizonyos gén – SLC46A3 – kulcsszerepet játszik a molekulák sejten belüli szállításában, és ez új utakat nyithat más természetes gyógyszerek fejlesztésében is.
Az asperigimicinek azonban nem bizonyultak hatékonynak más ráktípusok, például mell-, máj- vagy tüdődaganat esetében. A kutatók jelenleg állatkísérletek előkészítésén dolgoznak, mielőtt emberi klinikai vizsgálatokba kezdenének. A felfedezés még kezdeti szakaszban van, de a szakértők szerint komoly potenciált rejt magában.






