KÜLFÖLD
Hihetetlen felfedezés: megtalálhatták Jézus sírját
Jeruzsálem szívében egy felfedezés az ősi időket suttogja, összhangban áll a bibliai történetekkel, és komoly jelentőséggel bír. Több ezer éve rejtőzött, ez lehet Jézus sírja?
Egy jeruzsálemi ősi építményre vonatkozó, nemrégiben tett felfedezések pontosan összhangban vannak Jézus sírjának leírásával. A Jeruzsálemben található Szent Sír-templom helyszínén dolgozó régészek felfedték azt a pontos helyet, amelyet János Evangéliuma ír le.
„A helyen, ahol megfeszítették, volt egy kert; és a kertben egy új sírbolt, amelyben még senki sem feküdt. Ott helyezték el Jézust” - írja János Evangéliuma.
Az olajfák és szőlőtőkék létezését az ókori bazilika padlója alól vett minták alapján régészeti növényi és pollen-elemzés erősítette meg, amelyet az ősi bazilika padlója alól kivont mintákon végeztek el. Ez arra utal, hogy ez a felfedezés a kereszténység előtti korra nyúlik vissza, bár radiokarbonos (szerves anyagok kormeghatározása) vizsgálatokat még nem végeztek el.
Tudjuk, hogy a terület már Hadrianus császár idejében is a város része volt, amikor a rómaiak megépítették az Aelia Capitolina-t
- mondta Francesca Romana Stasolla professzor, a római Sapienza Egyetem munkatársa.
„Jézus idejében azonban a terület még nem volt a város része” - tette hozzá a professzor.
Keresztény hagyomány szerint a Szent Sír-templom Jézus keresztre feszítésének helyszínét és a közeli sírját jelöli, amelyet ma egy 1810-ben emelt kápolna koronáz meg. Stasolla 2022 óta vezeti az ásatásokat. 2019-ben egy hosszú belső vitát követően, a templom három fő vallási közössége, az Ortodox Patriarchátus, a Szentföld Őrizete és az Örmény Patriarchátus is beleegyezett a felújításokba. Ezek közé tartozott az épület padlójának cseréje, amely túlnyomórészt a 19. századból származik, és ez volt az első jelentős restaurálási munkálat a bazilikában az 1808-as tűzvész óta. Az ásatást az Izraeli Régészeti Hatóság engedélyezte, ami törvényi előírás minden ásatásra az ország területén.
A felújítási munkálatok során a vallási közösségek úgy döntöttek, hogy engedélyezik a padló alatti régészeti feltárásokat is
- árulta el a professzor.
Azonban a professzor hozzátette jelenleg nincsenek aktív feltárási zónák, mivel a templom húsvétra készült, és a zarándokok számára teljesen hozzáférhetőnek kell lennie. Kiemelte, hogy a helyszín érzékeny jellege és logisztikai követelményei miatt a legnagyobb óvatossággal kell eljárniuk.
A feltárásokban résztvevő összes régész Olaszországból származik, és a római La Sapienza Egyetemből érkeztek. Speciális területek szakértői, például geológusok, archaeobotanikusok vagy archaeozoológusok is együtt működnek a régészeti csapattal.
A hangulat itt nagyon különleges; meleg fogadtatásban volt részünk, és szoros kapcsolatokat alakítottunk ki mindenkivel
- meséli Stasolla.
A Szent Sír-templomnál jelenleg a római La Sapienza régészei végzik a feltárásokat. A csapat nagy része azonban Rómában tartózkodik, ahová az adatokat küldik az utómunkálatok elvégzéséhez. A régészek nem tudják az egész templom feltárását egyszerre áttekinteni, az új technológiáknak köszönhetően, azonban képesek laboratóriumaikba rekonstruálni a képeket.
A Szent Sír az évszázadok során számos pusztítást és helyreállítást is megélt. Az eredeti építményt a IV. században emeltette Nagy Konstantin, az első keresztény császár. A templomot a VII. században a perzsák felgyújtották,majd 1009-ben al-Hákim kalifa pusztította el. A jelenlegi formáját nagyrészt a 12. századi keresztes helyreállításoknak köszönheti.
Akárcsak egy könyv lapjai, a templom padlója betekintés nyújt Jeruzsálem történelmébe
A templom padlója alatti rejtett rétegek kivételes betekintést nyújtanak, kezdve a vaskorral (i.e. 1200-586). A templom egy kőbányára épült, ami nem meglepő, hiszen Jeruzsálem óvárosának jelentős része egykori bányaterületen fekszik. A bánya működött a vaskorban, a feltárások során edényeket, mécseseket és egyéb hétköznapban használt tárgyakat találtak ebből az időszakból.
Mielőtt a templomot felépítették volna, és miután a bányát már nem használták, a terület egy részét mezőgazdasági célokra hasznosították - írja az Express.
Az archaeobotanikai leletek azonosították János evangéliumának azon részét, amely egy zöld területet említ a Golgota és a sír között. A Jézus korabeli helyszínen, Konstantin korára utaló leleteket is találtak. Jeruzsálem több pontján sziklába vájt sírok találhatók ebből az időből.
Ezért több temetkezési hely is található ebben a térségben. Konstantin azt a sírt választotta, amelyet már akkor is Jézus sírjaként tiszteltek, és ennek környékét tárta fel – ez felel meg a mai rotundának –, elválasztva azt a többi temetkezéstől
- mondja Stasolla.
Több ősi sír is megtalálható itt, köztük egy, amelyet a keresztény hagyomány szerint Arimateai Józsefhez kötnek, aki Jézus számára ajánlotta fel saját sírját. A jelenlegi építmény alatt egy kör alakú alapot találtak, amely a sír első monumentális kialakításához tartozik, és márványból készítették. A régészek úgy gondolják ez a kör alap a Konstantin-féle eredeti szerkezet egyik része is lehet, mivel az 5-6. századból származó ábrázolások kör alakúként írják le. A körülbelül hat méter átmérőjű tárgy elemzése további fontos információkat szolgáltathat majd a templom nagyra becsült múltjáról.
Megerősíthetik, hogy Jézust egyértelműen a Szent-Sír templomban temették el?
A professzor kihangsúlyozta a hit és a történelem szétválasztásának szükségességét. Ugyanakkor hozzátette, hogy éppen azok hite, akik évezredeken át hittek a hely szentségében, tették lehetővé, hogy ez a hely a mai napig létezhessen és fejlődjön.
Akár hisz valaki a Szent Sír történetiségében, akár nem, az tény, hogy nemzedékek hittek benne. Ennek a helynek a története Jeruzsálem története, és egy bizonyos ponttól kezdve Jézus Krisztus imádatának története is.
- mondta az egyetemi professzor.
Ripost hírek
