Sokkoló közvélemény-kutatás: az európaiak szerint hamarosan kitör a harmadik világháború

A második világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából a YouGov brit közvélemény-kutató felmérését készített Európa egyes országaiban és az Egyesült Államokban arról, hogy az emberek szerint mikor következhet be egy újabb világháború. A hétfőn közzétett eredmények szerint a válaszadók durván fele úgy véli, hogy erre már a követékétkező évtizedben sor kerülhet - írja a The Guardian brit napilap online kiadása. 

A YouGov felmérése öt nyugat-európai országra: Nagy-Britanniára, Franciaországra, Németországra, Olaszországra és Spanyolországra, valamint az Egyesült Államokra terjedt ki. 

A kutatás szerint a válaszadók többsége, 68–76 százaléka úgy gondolja, hogy egy új konfliktus esetén nukleáris fegyverek is szerepet kapnának, és 57–73 százaléka úgy véli, hogy a harmadik világháború több emberéletet követelne, mint a második világháború. Sokan (25–44 százalékban) úgy tartják, hogy az új háború következményei az egész világot érinthetik, és az emberi életveszteség drámaian megnövekedhet.

Az eredmények azt is mutatják, hogy a megkérdezettek többsége – az Egyesült Királyságban 89 százalékuk, Olaszországban pedig 66 százalékuk – arra számít, hogy saját országuk részt venne egy harmadik világháborúban, azonban csak a kisebbségük, például Olaszországban 16 százalék, Franciaországban 44 százalék gondolja azt, hogy a saját fegyveres erőik képesek lennének megvédeni őket egy ilyen helyzetben. Az amerikaiak körében a hadseregbe vetett bizalom magasabb, hiszen 71 százalékuk bízik az amerikai hadsereg erejében.

Félmillió európai katonát indítana azonnal Ukrajnába a liberális elit – a magyar ellenzék közeléből is támogatják a tervet

Ötszáz európai és nemzetközi közéleti, tudományos és politikai szereplő, valamint tudósok, katonai tisztviselők és egykori miniszterek nyílt levélben fordultak az európai kormányfők felé, azt követelve, hogy Európa azonnal küldjön katonai csapatokat Ukrajnába. Az ügynek magyar vonatkozásai is vannak.

A nyílt levél – melynek címe: „Európa válaszút előtt” – egy 180 ezer fős európai haderő Ukrajnába történő telepítését szorgalmazza. A katonai sztenderdek szerint a csapatok megfelelő pihentetését és folyamatos rotációját is biztosítva a feladat valójában 540 ezer európai katonát igényelne.

A támogatói levél leszögezi, hogy az európai kormányoknak 30 ezer katonát azonnal útnak kell indítania a háborúba, hogy az ukrán hadsereg határvédelmi feladatait átvállalja a belorusz határ mentén.

További 150 ezer katonát a következő hónapokban, valamint ahogy a levél fogalmaz „az ukrán katonai győzelem után” kellene Oroszország és Ukrajna közé vezényelni.

A dokumentumot aláíró 500 közéleti szereplő csupán 60–65 százaléka való az Európai Unióból, 35–40 százalékuk pedig az EU-n kívüli országokból szorgalmazza Európa katonai részvételét a háborúban. Az aláíró nevek között megtaláljuk például Francis Fukuyama amerikai politológust és Guy Verhofstadt belga liberális politikust is, de Magyarországról is pártolták néhányan az ötletet.

A Tisza Párthoz közel álló politikus is aláírta

Magyarországról a nyílt levelet

aláírásával támogatta Magyar Bálint egykori szabad demokrata (SZDSZ) oktatási miniszter.

Magyar Bálint a közelmúltban egyre aktívabban szólal meg különböző politikai eseményeken. Az elmúlt hónapokban többször is a Tisza Párt vidéki rendezvényeinek az előadója volt a politikus.

Az utóbbi hetekben a Tisza Párt egyre támogatóbbnak mutatkozik az Ukrajnának való további segítéségnyújtás témájával kapcsolatban, miután a párt szimpatizánsainak 58 százaléka belső szavazáson is kinyilvánította, hogy támogatják Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.

Az európai nyílt levél aláírói világossá tették véleményüket, miszerint a háborúban Ukrajna katonai győzelmére van szükség. A támogató művelethez szükséges 540 ezer európai katona kiállítása hatalmas erőfeszítéseket igényelne a résztvevőktől. Jelenleg az EU legerősebb gazdaságának, Németországnak is csupán ennek a létszámnak az egyharmadát teszi ki a teljes hadserege.

A kutatásban külön figyelmet kaptak a nemzetközi feszültségek, amelyek valószínűsíthetően egy új világháború kirobbanásához vezethetnek. A válaszadók között az amerikaiak és a nyugat-európaiak 69–82 százaléka egyetértett abban, hogy Oroszország a legvalószínűbb forrása egy harmadik világháborúnak. Emellett az iszlám terrorizmus is potenciális veszélyforrásként jelent meg a válaszokban.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a nyugat-európaiak egy része aggódik az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek miatt. Spanyolországban 58 százalék, Németországban 55 százalék és Franciaországban 53 százalék, tehát a többség úgy tartotta, hogy ezek a feszültségek is hatással vannak a kontinens békéjére.