Brüsszel és Trump Ukrajna politikája egyre többször ütközik

Trump amerikai elnök egyes segítői elégedetlenek az Európai Unió Ukrajna-politikájával írja az European Pravda az Economistra hivatkozva. Az Economist számos olyan lépést sorol fel, amely arra utal, hogy a Trump-kormányzat csökkenti Ukrajna támogatását. 

Az Egyesült Államok csökkentette az Ukrajnának nyújtott támogatását, kivonta katonáit a lengyelországi rzeszowi támaszpontról, csökkentette jelenlétét az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportban, és 10%-os alapvámot vezetett be Ukrajnával szemben, miközben Oroszországra semmi ilyesmit nem vetettek ki.

Az Economist szerint a Pentagon illetékesei a közelmúltban megkérdezték egy szövetségesüket arról, miért szállít továbbra is fegyvereket Ukrajnának. Washingtoni diplomaták arról is beszámolnak, hogy Trump egyes segítői privátban azt mondják, "elege van" Európa Ukrajna megerősítésére tett erőfeszítéseiből.

Egy hónappal az erről szóló sajtóértesülések nyilvánosságra kerülését követően ismételten szóba került az Oroszország elleni szankciók feloldása és a Krím-félsziget feletti orosz ellenőrzés elismerésének lehetősége. A legfrissebb sajtóértesülések ugyanazon a napon jelentek meg, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter felvetette az amerikai békemisszió befejezését, ha napokon belül nem sikerül eredményeket felmutatni a megállapodással kapcsolatban.

Az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldását és a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság elismerését is kilátásba helyezheti Washington, előmozdítva ezzel a béketárgyalások elkezdését és a háború lezárását – írja a Bloomberg. Moszkva még 2014-ben foglalta el katonai erővel és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintett félszigetet. A régióban 2014 március 16-án tartottak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását és érvényességét a nemzetközi közösség azóta sem ismerte el.

A Bloomberg ugyanazon a napon írt erről, amikor Marco Rubio arról beszélt, az Egyesült Államok lezárhatja a békemissziót, ha napokon belül nem sikerül megállapodásra jutni a tervezett megállapodással kapcsolatban. Rubio ugyanakkor arról is beszélt: reméli, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet az Egyesült Államoknak abban, hogy tárgyalásokon kialakult patthelyzetet feloldják. Bloomberg viszont megjegyzi, a szankciók feloldása több olyan ország számára is problémás lehet, amelyek elkötelezettek a háború folytatásában.

Az amerikai külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát követően JD Vance amerikai alelnök ugyanakkor arról beszélt, „optimista” a háború lezárásával kapcsolatban. A lap hozzáteszi, a legújabb amerikai javaslat részleteit a csütörtöki párizsi találkozókon osztották meg az amerikaiak az európai vezetőkkel.

A külügyminiszter és az alelnök szavaira még aznap, maga Donald Trump is reagált, arról beszélt:

„Az egész életem egy nagy tárgyalás volt, és tudom, mikor játszanak velünk, és mikor nem. Lelkesedést kell látnom, hogy véget akarnak vetni ennek [a háborúnak]. Azt hiszem, látom ezt a lelkesedést – azt hiszem, mindkét oldalról látom”

– mondta a Sky News szerint Trump.

A hírügynökség szerint így nézne ki az amerikai tűzszüneti terv

A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút és az eddig megszállt ukrán területek továbbra is Moszkva ellenőrzése alatt maradnának – mondták a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források, akik konkrét részleteket nem kívántak közölni. Hozzátették,

a javaslat szerint Kijev NATO-tagságának kérdése is lekerülhetne a napirendről.

Azt is jelezték, heteken belül teljes körű tűzszünetet akarnak elérni az amerikaiak. A Bloomberg szerint az amerikai fél jövő héten ismét találkozik az euróoai szövetségesekkel Londonban, de nem számítanak arra, hogy utóbbiak támogatni fogják Ukrajna oroszok által ellenőrzött régióinak orosz felségterületként való elismerését.

Nem ez az első alkalom, hogy szóba kerül a Krím feletti orosz fennhatóság elismerése, az erről szóló első sajtóértesülések éppen egy hónappal ezelőtt láttak napvilágot.  A Semafor amerikai oknyomozó portál ekkor írta meg először, hogy Donald Trump fontolóra vette ukrán területek átadását az oroszoknak. Donald Trump már 2016-os megválasztása előtt is beszélt a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.

„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni”

– jelentette ki annak idején Trump.

A Semafor 2025. márciusi értesüléseit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is megerősítette. Steve Witkoff, amerikai elnöki különmegbízott a Vlagyimir Putyinnal való szentpétervári találkozóját követően helyezte kilátásba, még a héten. Ekkor arról beszélt, „öt terület” körül forog az átfogó megállapodás kulcsa.

Újabb részletek derültek ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott szentpétervári találkozójáról. Utóbbi arra utalt, hogy Ukrajnának öt régiót kell átadnia Oroszországnak ahhoz, hogy utóbbi beleegyezzen a békékötésbe.

Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízott  „meggyőzőnek” nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott múlt heti tárgyalásait, és megemlítette az „öt területet” is, amelyen szerinte a békemegállapodás múlik – írja a Bloomberg.

Donald Trump különmegbízottja elárulta az amerikai sajtónak, hogy olyan lépésekről tárgyalt Putyinnal, amelyek véget vethetnek az ukrajnai háborúnak és akár új üzleti lehetőségekhez vezethetnek. Állítása szerint Putyin arra kérte őt, hogy biztosítsa a „tartós békét”, amihez szerinte „időbe telt, amíg eljutottunk”.

Az átfogó megállapodás kulcsa Witkoff szerint az „öt terület” körül forog. „Ez a békemegállapodás erről az úgynevezett öt területről szól, de ennél sokkal többről van szó”– magyarázta anélkül, hogy megnevezte volna ezeket a területeket. Vélhetően a Krím-félsziget Oroszország részeként való elismeréséről van szó, valamint a négy részlegesen megszállt ukrán régió, a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület átadásáról.

Hozzátette, hogy „talán valami olyan dolog küszöbén állunk, ami nagyon-nagyon fontos lenne az egész világ számára”. Mint mondta,

„lehetőséget lát arra, hogy megváltoztassuk Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatát néhány nagyon vonzó kereskedelmi lehetőséggel, amelyek valódi stabilitást hoznak a térségbe”.

Witkoffnak ez már a harmadik látogatása volt Oroszországban, legutóbb március 13-án járt Moszkvában, akkor a különmegbízott magas rangú tisztségviselőkkel találkozott, és Putyin is fogadta.
Február elején pedig azért repült Oroszországba a különmegbízott, hogy tárgyaljon a kábítószercsempészetért és -birtoklásért elítélt amerikai Marc Vogel kicseréléséről, majd Rijádban részt vett a magasszintű amerikai-orosz tárgyalásokon.

Egy hónappal az erről szóló sajtóértesülések nyilvánosságra kerülését követően ismételten szóba került az Oroszország elleni szankciók feloldása és a Krím-félsziget feletti orosz ellenőrzés elismerésének lehetősége. A legfrissebb sajtóértesülések ugyanazon a napon jelentek meg, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter felvetette az amerikai békemisszió befejezését, ha napokon belül nem sikerül eredményeket felmutatni a megállapodással kapcsolatban.

Az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldását és a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság elismerését is kilátásba helyezheti Washington, előmozdítva ezzel a béketárgyalások elkezdését és a háború lezárását – írja a Bloomberg. Moszkva még 2014-ben foglalta el katonai erővel és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintett félszigetet. A régióban 2014 március 16-án tartottak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását és érvényességét a nemzetközi közösség azóta sem ismerte el.

A Bloomberg ugyanazon a napon írt erről, amikor Marco Rubio arról beszélt, az Egyesült Államok lezárhatja a békemissziót, ha napokon belül nem sikerül megállapodásra jutni a tervezett megállapodással kapcsolatban. Rubio ugyanakkor arról is beszélt: reméli, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet az Egyesült Államoknak abban, hogy tárgyalásokon kialakult patthelyzetet feloldják. Bloomberg viszont megjegyzi, a szankciók feloldása több olyan ország számára is problémás lehet, amelyek elkötelezettek a háború folytatásában.

Az amerikai külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát követően JD Vance amerikai alelnök ugyanakkor arról beszélt, „optimista” a háború lezárásával kapcsolatban. A lap hozzáteszi, a legújabb amerikai javaslat részleteit a csütörtöki párizsi találkozókon osztották meg az amerikaiak az európai vezetőkkel.

A külügyminiszter és az alelnök szavaira még aznap, maga Donald Trump is reagált, arról beszélt:

„Az egész életem egy nagy tárgyalás volt, és tudom, mikor játszanak velünk, és mikor nem. Lelkesedést kell látnom, hogy véget akarnak vetni ennek [a háborúnak]. Azt hiszem, látom ezt a lelkesedést – azt hiszem, mindkét oldalról látom”

– mondta a Sky News szerint Trump.

A hírügynökség szerint így nézne ki az amerikai tűzszüneti terv

A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút és az eddig megszállt ukrán területek továbbra is Moszkva ellenőrzése alatt maradnának – mondták a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források, akik konkrét részleteket nem kívántak közölni. Hozzátették,

a javaslat szerint Kijev NATO-tagságának kérdése is lekerülhetne a napirendről.

Azt is jelezték, heteken belül teljes körű tűzszünetet akarnak elérni az amerikaiak. A Bloomberg szerint az amerikai fél jövő héten ismét találkozik az euróoai szövetségesekkel Londonban, de nem számítanak arra, hogy utóbbiak támogatni fogják Ukrajna oroszok által ellenőrzött régióinak orosz felségterületként való elismerését.

Nem ez az első alkalom, hogy szóba kerül a Krím feletti orosz fennhatóság elismerése, az erről szóló első sajtóértesülések éppen egy hónappal ezelőtt láttak napvilágot.  A Semafor amerikai oknyomozó portál ekkor írta meg először, hogy Donald Trump fontolóra vette ukrán területek átadását az oroszoknak. Donald Trump már 2016-os megválasztása előtt is beszélt a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.

„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni”

– jelentette ki annak idején Trump.

A Semafor 2025. márciusi értesüléseit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is megerősítette. Steve Witkoff, amerikai elnöki különmegbízott a Vlagyimir Putyinnal való szentpétervári találkozóját követően helyezte kilátásba, még a héten. Ekkor arról beszélt, „öt terület” körül forog az átfogó megállapodás kulcsa.