KÜLFÖLD
Németországban a kisiskolásokat is felkészítik a háborús túlélésre
Létrehozva2025. 04. 07. 16:20
Több vezető német politikus is a fiatalok kondicionálása mellett érvelt.
A Nancy Faeser által vezetett német szövetségi belügyminisztérium kijelentette, hogy a fiatalokat fel kell készíteni az iskolákban a válságokra, valamint egy esetleges háborúra. A tárca szerint a biztonsági helyzet közelmúltbeli alakulására való tekintettel nagyobb hangsúlyt kell fektetni a polgári védelemre, egyebek mellett az iskolai oktatásban is – szúrta ki a Világgazdaság.
Roderich Kiesewetter, a CDU biztonságpolitikusa szintén válságkezelési képzést javasol a diákoknak.
„A vészhelyzeteket mindenképpen gyakorolni kell, mivel a tanulók különösen sebezhetők, és egy válság vagy háború őket erőteljesen érintené”
– jelentette ki a politikus a Handelsblattnak, hozztátéve, hogy be kellene vezetni a katasztrófahelyzetekben való viselkedésre és az ezzel kapcsolatos teendőkre vonatkozó alapképzést is. Úgy véli, hogy ez a közösségi szolgálat tekintetében is előremutató lépés lenne. Példaként hozta fel Finnországot, ahol már évtizedek óta alkalmaznak hasonlót az oktatásban.
Az alaptantervbe tenné a háborús felkészülést Németország
A belügyminisztérium hozzátette, hogy habár az iskolákban a tantervek meghatározásáért a szövetségi államok felelősek, a kormány és a Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) kész segíteni a fiataloknak és a tanároknak szánt tananyagok elkészítésében, összeállításában. A tárca közleménye szerint finanszíroznák a vészhelyzet idejére való felkészülést célzó önvédelmi és elsősegélynyújtó tanfolyamokat is.
Németországban az orosz–ukrán háború 2022. februári kitörése óta egyre többen vélik úgy, hogy egy nagyobb háború veszélye Európában egyre inkább reálissá válik.
A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) és a német fegyveres erők főfelügyelője, Carsten Breuer nemrég arról beszélt, hogy elemzéseik szerint Oroszország képes lenne arra, hogy négy-hét éven belül megtámadja a NATO területét.
A belügyminisztérium szerint fontos, hogy a polgároknak otthon is legyen vészhelyzeti készletük, hogy válsághelyzetben tudjanak segíteni maguknak, családjuknak és környezetüknek, sőt, akár életet is tudjanak menteni.
Készletezésre szólít fel a belügyminisztérium
A belügyminisztérium egyetért azzal az európai uniós ajánlással, mely szerint a polgároknak legalább három napra elegendő vizet, élelmiszert és egyéb alapvető árucikkeket kellene készletezniük, mivel úgy vélik, hogy egy legalább 72 órás készlettel az átmeneti válsághelyzetek jól kezelhetők.
Az ajánlott alapellátás egy személyre:
- italok (20 liter),
- gabonafélék (3,5 kilogramm),
- zöldségek (4,0 kilogramm),
- gyümölcsök és diófélék (2,5 kilogramm),
- tej és tejtermékek (2,6 kilogramm),
- hal, hús és tojás (1,5 kilogramm),
- valamint szükség szerint cukor, méz, lekvár vagy készételek.
A válságkezelésért felelős uniós biztos, a belga Hadja Lahbib az erről szóló EU-s stratégia bemutatásakor úgy nyilatkozott, hogy ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit kell tennünk vészhelyzetben, akkor el tudjuk kerülni a pánikot. Ez különösen fontos lenne, ugyanis például a koronavírus-járvány idején az emberek megrohamozták a boltokat, hogy bizonyos alapvető élelmiszerekből és vécépapírból nagyobb készleteket halmozzanak fel.
Nógrádi György szerint a brüsszeli túlélőcsomag sokkal inkább a pánikkeltésre épít, ezzel azonban kifelé azt mutatja Brüsszel, hogy az európai vezetés jelentős része elveszítette a realitásérzékét. A szakértő a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.
Az Európai Bizottság egy 72 órás túlélőcsomag összeállítását javasolta az európai embereknek. Állításuk szerint a brüsszeli túlélőcsomagra azért van szükség, hogy a lakosság készen álljon a különböző természeti katasztrófákra és válságokra.
A Magyar Nemzet által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint azonban a javasolt túlélőcsomag „a világon semmire nem jó”. Nógrádi György úgy véli: a cél csupán a pánikkeltés, hogy tovább támogathassák Ukrajnát.
Tovább folytatnák a háborút
– Az látszik, hogy ma az Európai Unió vezetőinek zöme szentül hiszi, hogy Oroszországgal háború lesz.
Az én véleményem az, hogy ez egyszerűen butaság
– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. Majd kifejtette: ma ott tartunk, hogy a NATO Európában lévő hagyományos fegyveres erői háromszor erősebbek, mint az oroszok.
Jelenleg az oroszok rendkívül lassan tudnak előremenni az ukrán fronton – mondta. Majd rámutatott: a legkisebb katonai realitása sincs, hogy Oroszország megtámadja a NATO-t.
A 72 órás túlélőcsomag azonban a szakértő szerint azt jelzi, hogy tovább folytatnák a háborút.
Mit jelenthet a brüsszeli túlélőcsomag?
A biztonságpolitikai szakértő felidézte: a rendszerváltáskor olyan feladatot kapott, hogy nézze meg, hogyan működnek Svájcban az óvóhelyek. Akkoriban ott kötelező volt minden ház alá atombiztos bunkert építeni, és kötelező volt meghatározott mennyiségű élelmiszert és folyadékot tárolni.
Pár év után rájöttek, hogy ez akkora marhaság, hogy az egészet eltörölték
– mondta el Nógrádi György. A szakértő már sokszor látott ilyen túlélőcsomagokat, amelyekben kell lennie szükséges mennyiségben élelmiszernek, víznek és hasonlóknak.
A szakértő azonban arra is rámutatott, hogy
komolyabb konfliktus esetén egy ilyen Brüsszel által javasolt csomaggal nem lennének előrébb az emberek.
– Tegyük fel, hogy van harmadik világháború. Európában azonban nincsenek óvóhelyek, csak minimális számban. De valaki lemegy az egyik óvóhelyre, túléli, azonban egy atomháború után nem jöhet föl a felszínre – magyarázta Nógrádi György, aki ezzel rámutatott a három napra elegendő túlélőcsomag értelmetlenségére.
Brüsszel célja ezzel a pánikkeltés és az, hogy támogassuk tovább Ukrajnát, mert szerintük ha Ukrajna elvész, akkor megtámadják Európát
– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.
Mi lesz Ukrajnával?
Nógrádi György szerint Ukrajna azonban meg fog maradni, szerinte inkább az a kérdés, hogy hol lesz a keleti határa. Ezt a kérdést véleménye szerint az amerikaiak és oroszok megállapodása fogja eldönteni. A szakértő azt is felvetette, hogy kérdés lehet még Ukrajna nyugati határa is, mivel nem tudni, mit akarnak a lengyelek vagy akár a románok, erről a kérdésről azonban senki nem beszél.
A túlélőcsomag azt az üzenetet hordozhatja az EU-n kívüli országoknak, hogy az európai vezetés jelentős része elvesztette a realitásérzékét
– vélekedett a szakértő. Szerinte „egy ilyen csomag a világon semmire nem jó, mert ha kitörne egy harmadik világháború, ezzel a csomaggal ugyanúgy nem lehet túlélni, ahogy nélküle sem”.
Nógrádi György rámutatott, hogy amennyiben olyan háború van, hogy három napra le kell menni a pincébe, akkor az valójában azt is jelenti, hogy nem három napra kellene lemenni a pincébe. Akármennyi élelmet és ellátmányt visz le magával az ember egy óvóhelyre, előbb-utóbb fel kell jönni , de ha már nincs meg a földi élet, onnantól nincs esély.
"Azt mondja Brüsszel, azt mondja az Európai Bizottság, hogy minden európai készítsen össze egy 72 órás túlélőcsomagot" - mondta el a Facebook-oldalán közzétett videójában Menczer Tamás.
És akkor ezt hol komolyan, hol ilyen félig vicces, emészthetetlen videóban valami, na mindegy, egy nő, ott egy ilyen biztos, bemutatja, hogy akkor ez hogy is van. Hát erre mondom, hogy készítsen össze a Weber, meg a Von der Leyen egy 72 órás túlélőcsomagot, összekészítjük mi is akár nekik, és azzal utazzanak jó messzire. Ugyanis Brüsszel nem a megoldás, hanem maga a probléma. Ezért mondjuk azt, hogy nekünk el kell foglalnunk, és akkor majd mi helyreállítjuk Európa békéjét és biztonságát, és nem 72 órás túlélőcsomag kell, meg ilyen marhaságok, hanem béke kell és biztonság!
- tette hozzá Menczer Tamás.
A brüsszeli túlélőcsomagra Szijjártó Péter is reagált a közösségi oldalán.
Én először azt hittem, hogy ez valami poén
- jelentette ki, majd hozzátette, szerinte a brüsszeli biztosoknak ennél komolyabb embereknek kéne lenniük.
Ripost hírek
