„Ez mindent megváltoztat” – A tudósok elárulták, ekkor találhatunk rá az idegenekre

Az emberek évszázadok óta megszállottan kutatnak egy fejlett civilizáció nyomai után. Már jóval azelőtt, hogy az űrkutatás közelébe kerültünk volna, az emberek azon töprengenek, vajon valóban egyedül vagyunk-e. De csak a 20. században tették meg a tudósok a következő lépést: megpróbálták lehallgatni és beszélni az idegenekkel. A rádiócsillagászat fellendülőben lévő területének köszönhetően, amely hatalmas antennákkal felszerelt teleszkópokkal gyűjti és küldi a rádióhullámokat az űrbe és az űrből, megtettük az első kísérleteket a földönkívüliekkel való kommunikációra.

 Az eddigi legígéretesebb csillagközi üzenet 1977-ben érkezett, amikor egy nagy intenzitású adás éppen az 1420 megahertzes frekvencia környékén érte az Ohioi Állami Egyetem Nagy Fül nevű rádióteleszkópját. Ezt nevezték el Wow! jelnek, köszönhetően annak, hogy Jerry Ehman csillagász néhány nappal később őszintén reagált az adatokra, amelyekre kezdetben nem volt természetes magyarázat.

A tudósok azóta rádióteleszkópjaikat ugyanarra a Nyilas csillagképben található csillaghalmazra irányították, ahonnan a jel származik, de senki sem talált bizonyítékot földönkívüli suttogásra. Tavaly Abel Méndez planetáris asztrobiológus és kollégái a Puerto Ricó-i Arecibói Egyetemen beverték a végső szöget a koporsóba: felvetették, hogy a teleszkóp egy ritka rádiójel-kibocsátást fogott fel egy hidrogénfelhőből az űrben, ami magyarázatot adhat a jel tulajdonságaira, beleértve a figyelemre méltó intenzitást és a 72 másodperces időtartamot is.

Bár Méndez talán végleg eloszlatta a Wow! jel tartós rejtélyét, munkája még mindig hozzájárul a SETI céljaihoz. Egyeteme laborjának az igazgatójaként a Naprendszerünkben és azon túl található világok jelei után kutat, amelyek segíthetnek a SETI kutatóinak a rádiójelek célpontjainak további leszűktéséhez.

A következő két évtizedben Méndez szerint a Curiosity és a Perseverance roverek által a Marsról vett kőzet- és talajminták jövőbeli elemzése lezárhatja a Földön kívüli élet kutatásának sorsát. A tudósok megtudták, hogy a vörös bolygó felszínén egykor folyékony víz volt, és a minták további érdekes titkokat rejthetnek. A Curiosity rover eddig már talált bizonyítékot szerves anyagokra a marsi kőzetekben.

„A további felfedezések mindent meg fognak változtatni. Jó vagy rossz értelemben. Ha egyáltalán nem találunk valamit az valószínűleg befolyásolni fogja az érdeklődést és a finanszírozást” - mondja Méndez.

Még ha soha nem is hallunk az idegenekről, Charbonneau és Méndez egyetért abban, hogy a kutatás nem lesz hiábavaló. Charbonneau szerint ez a küldetés elősegíti a tudományágak közötti fontos együttműködést a tudósok között. Emellett tükröt tart a saját civilizációnknak, mivel céljainkat (és félelmeinket) más világokra vetítjük, amelyek szerinte nem sokat változtak azóta, hogy a hidegháború bevezette a nukleáris megsemmisítés veszélyét - írja a külföldi szaklap.