KÜLFÖLD
Évről évre egyre több német nagyváros öltözik ünnepi díszbe a Ramadán időszaka alatt.
Németország iszlamizálódása egyre szembetűnőbb. Sokan már arról beszélnek, hogy a muszlimok böjti hónapja, a Ramadán már lassan fontosabb ünnepnek számít a németeknél, mint a karácsony. A német sajtó arról számolt be, hogy az idei az első olyan Ramadán, amikor a fővárosban már a városházánál is díszkivilágítással kívánnak boldog Ramadánt a muszlimoknak.
A legolvasottabb német napilap, a Bild arról számolt be, hogy a berlini városházán egy hónapon keresztül fog világítani egy Ramadan Kareem, vagyis egy boldog Ramadánt óriás felirat. A berlini kerület zöldpárti polgármestere azt nyilatkozta a lapnak:
A Ramadán böjti hónapja örvendetes lehetőség számunkra, hogy megmutassuk színeinket a vallások békés és felvilágosult együttélése és a muszlimellenes előítéletek ellen
A tervek szerint hétfőn szerelik fel az ünnepi kivilágítást, ez alkalomból pedig beszédet mond a városháza előtt a szociális ügyekért felelős berlini szenátor. A felháborodás egyre hangosabb a német fővárosban, többen ugyanis azt teszik szóvá, hogy decemberben elmaradt a szokásos adventi díszkivilágítás, mert az önkormányzat azt mondta, hogy nincsen rá elég pénz. Mások azt sérelmezik, hogy miközben próbálják a karácsonyt eltörölni és helyette téli ünnepnek nevezni a kereszténység legfontosabb ünnepét, addig olyan muszlim ünnepeket importálnak, mint a Ramadán.
Az elmúlt években már több német nagyvárosban is szereltek fel Ramadánt üdvözlő kivilágításokat. Tavaly arról írtunk, hogy Frankfurt sétálóutcáját dekorálták ki a muszlimok egyik legfontosabb ünnepe miatt.
Mi az a Ramadán?
Ramadán, az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi élettől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.
A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hívők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckét rakából, azaz imaszakaszból áll.
Ripost hírek
