Németország döntött, ez vár most Európa nagyhatalmára

Előrehozott választásokat tartottak múlt vasárnap Németországban, miután a három pártból álló baloldali kormánykoalíció csúnyán megbukott. Jól jelzi az emberek elégedetlenségét, hogy a választásra jogosultak 84 százaléka el is ment voksolni. Az eddig kormányzó pártok (szocialisták, zöldek és szabad demokraták) nagy pofonba szaladtak bele, a 2021-es német választásokhoz képest sokkal kevesebb szavazatot kaptak mindhárman.

Ezzel szemben a legnagyobb arányban az Alternatíva Németországért (AfD) nevű jobboldali párt tudott erősödni. Kevesebb mint négy év alatt több mint 10 százalékkal kaptak több voksot. A legtöbben feltehetően a határozott migrációellenes politikájuk miatt szavaztak nekik bizalmat. A politikai elit azonban nem midig hallja meg az emberek szavát. Annak jártunk utána, hogy kik és milyen formában vezethetik ezek után Európa nagyhatalmát. 

Német választások: ez a legvalószínűbb forgatókönyv most

Az összes politikai elemző azt mondja Németországban, hogy hiába az AfD figyelemreméltó előretörése, hiába szavazott rájuk minden ötödik német, és nyert toronymagasan a kelet-németországi régiókban, a migrációt ellenző jobboldali párt nem kerülhet hatalomra. A választáson győztes, de egyedül kormányt alakítani nem tudó CDU/CSU vezetője, Friedrich Merz ugyanis kizárta, hogy az AfD-vel lépjen koalícióra. 

Merz egyébként már a választások éjszakáján megkezdte az előzetes tárgyalásokat a közel 10 százalékot visszaeső szocialistákkal. A CDU vezetője ugyanis az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta, hogy nincs idő a hosszas tárgyalásokra, legkésőbb húsvétig az új kormánynak állnia kell. 

Ausztriához hasonlóan ez az eset is azt mutatja tehát, hogy az emberek akarata sokszor nem teljesülhet a politikában. A sógoroknál győztes szabadságpárt és az német AfD sem kerülhet hatalomra, mert a régi nagy pártok inkább működésképtelen koalíciókba mennek bele annak érdekébe, hogy ne engedjenek patrióta felfogású pártokat kormányra.