kulcsár edina
Meg vannak számlálva a Földön eltöltött napjaink.
Szuperszámítógép elemezte a Föld éghajlatával, tektonikus lemezeivel, az óceánok kémiájával és biológiájával kapcsolatos különböző adatokat, annak érdekében, hogy megállapítsa, mikor válik az emberiség teljesen képtelenné arra, hogy benépesítse a bolygónkat. Az éghajlati változások rövidtávú hatásaival mind tisztában vagyunk, és most úgy fest, a jövő még ennél is pusztítóbbnak bizonyulhat.
A Bristoli Egyetem csapata nemrég egy olyan tanulmányt készített, amely feltárta, hogy a világ merőben másképp fog kinézni a jövőben, mint napjainkban: a tektonikus lemezek miatt a kontinensek mindenfelé elmozdulnának, és létrehoznának egy új szuperkontinenst, a Pangea Ultimát.
Az újonnan kialakult szuperkontinens gyakorlatilag egy hármas csapást hozna létre, amely magában foglalja a kontinentalitás hatást, a melegebb napsütést és a légkörben lévő megnövekedett CO2-t, ami növeli a hőt a bolygó nagy részén. Az eredmény egy javarészt kedvezőtlen környezet, amely nem rendelkezik táplálék- és vízforrásokkal az emlősök számára. A széles körben elterjedt, 40 és 50 Celsius fok közötti hőmérséklet, és a még nagyobb napi szélsőségek, amelyeket a magas páratartalom is súlyosbít, végül megpecsételné a sorsunkat. Az emberek - sok más fajjal együtt -, kipusztulnának, mert képtelenek lennének ezt a hőt izzadsággal leadni, lehűtve ezzel a testüket
- vázolta fel a nem túl biztató jövőt Dr. Alexander Farnsworth.
A jó hír az, hogy az előrejelzések szerint erre nagyjából 250 millió év múlva fog sor kerülni, azonban a kutatás mögött álló szakemberek úgy vélik, mindennek figyelmeztető jelként kellene szolgálnia az emberek számára, az éghajlatváltozás kezelésére - írja a Unilad.