A tudósok félelmetes figyelmeztetést adtak ki a jövőnkről

Egy nemzetközi kutatócsoport figyelmeztetést adott ki bolygónk jövőjével kapcsolatban, miután tavaly felfedezték, hogy a fák és a földterületek szinte egyáltalán nem nyeltek el szén-dioxidot.

A növények elnyelik a szén-dioxidot - ez az egyik lecke, amit mindenki korán megtanul az iskolában, de mi történik, ha ez már nem igaz?

Hogyan kötik meg a növények a szenet?

Az emberi tevékenység, például a szén, az olaj vagy a földgáz elégetése széntermeléssel jár, ami viszont megrekedhet a légkörben, és hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz. Ennek eredményeképpen folyamatosan arra ösztönöznek minket, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, de a körülöttünk lévő világ is segít nekünk ebben.

A Föld óceánjai, erdei, gyepterületei és talajai a légkörben lévő szén nagy részét elnyelik, és ezzel hozzájárulnak a Föld éghajlatának szabályozásához - írja a Unilad.

A népesség, a termelés és a technológia növekedésével és fejlődésével az ember egyre többet bocsát ki - de a növények is egyre többet kezdtek elnyelni, köszönhetően a megnövekedett szén-dioxidnak, amely gyorsabb növekedést tesz lehetővé számukra.

Mennyi szenet kötöttek el a növények 2023-ban?

A Föld viszonylag stabil éghajlatán élő növények számára évezredeken keresztül a szénfelszabadulás kezelhető volt. A hőmérséklet emelkedésével és a mezőgazdasági munka folyamatos bővülésével azonban a mérleg nyelve a rossz irányba billen. A kínai, brit, francia és német kutatók közös tanulmányában a csapat rámutatott, hogy 2023 volt a valaha mért legmelegebb év, és az erdők, a növények és a talaj szinte egyáltalán nem nyeltek el szenet.

A szeptemberi New York-i Éghajlatvédelmi Héten Johan Rockström, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója figyelmeztetett arra, hogy milyen aggasztó irányba haladunk.

- mondta.

Miért szűnt meg a növények szénfelvétele?

Az év elején egy, a szén-dioxid-elnyelést vizsgáló tanulmány megállapította, hogy míg az erdők által 1990 és 2019 között elnyelt szén-dioxid összmennyisége állandó volt, régiónként látható eltérések mutatkoztak.

Oroszországon, Skandinávián, Kanadán és Alaszkán át húzódnak az úgynevezett boreális erdők; itt a felvétel több mint egyharmadával csökkent az éghajlati válsággal összefüggő hatások - többek között a tüzek és a fakitermelés céljából történő irtás - miatt.

Az Amazonas és a trópusok egyes részein tapasztalható szárazság mellett a boreális erdőkben uralkodó forró körülmények vélhetően hozzájárultak a szén-dioxid-nyelő tavalyi összeomlásához.

Philippe Ciais, a tanulmány egyik szerzője, a francia Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium kutatója így nyilatkozott:

- folytatta.

Helyreállhat a bolygó?

Bár a 2023-as előzetes adatok aggasztóak, lehetséges, hogy a szén-dioxid-nyelő összeomlása átmeneti, ha csökken az aszályoknak és az erdőtüzeknek való kitettség. Arra is számíthatunk, hogy az óceán felszívja a szén-dioxid-kibocsátás egy részét, ez viszont a tengerek hőmérsékletének emelkedéséhez vezet.