Titokban seftel a Nyugat Oroszországgal. A szankciók kijátszása hatalmas üzlet

Titokban seftelnek a nyugati multik Oroszországgal. Tudhatja ezt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, aki szerdán az Európai Parlamentben oroszbarátsággal vádolta a magyar kormányt, mert hazánk ragaszkodik az orosz gázhoz és olajhoz.  (Mellesleg ezt uniós engedéllyel teszi a kormány, hasonlóan Szlovákiához, Csehországhoz, Ausztriához.)

Titokban seftel a Nyugat Oroszországgal

A Bizottság Elnöke valamiért nem hozta szóba, hogy az orosz olaj, a kőolajtermékek valahogy mégiscsak eljutnak az EU-ba. Orbán Viktor a vita során felhívta a Bizottság elnökének figyelmét, hogy miközben Magyarország átláthatóan kereskedik Oroszországgal, a nyugat-európai nemzetek az ukrajnai háború kezdete óta titokban 8,5 milliárd dollárt költöttek orosz olajra az indiai és török finomítókon keresztül. 2023-ban 44%-kal több orosz olajat vásároltak, mint az előző évben. Azt is elmondta, hogy az EU egyes közép-ázsiai országokba irányuló exportja havi egymilliárd dollárral nőtt a háború kezdete óta – ami azt jelenti, hogy egyes EU-országok így kerülték ki az uniós szankciókat, hogy Oroszországgal üzletelhessenek. „Az önök cégeinek adóbevétele, amit befizettek Oroszország költségvetésébe, 1,7 milliárd dollár volt. És önök vádolnak bennünket oroszbarátsággal? Hát önök finanszírozzák!” – mondta Orbán Viktor.

Mindenki tudja: a szankciók kijátszása hatalmas üzlet, csak pár példa

1.  -   Energiapiaci adatok szerint Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el nyers kőolajat Indiának 2023-ban, amiből finomított formában európai országok és az Egyesült Államok is vásárolt.

2.  -   A Report Mainz műholdas adatok felhasználásával bizonyította, hogy 2024 júliusa óta körülbelül 15 tartályhajó érkezett a balti-tengeri kikötőkbe az orosz olajkikötőkből. A körülbelül 250 méter hosszú hajók egyenként több mint 150 millió liter kőolajat képesek szállítani.

3. - Egyelőre ugyan nincs szankció az orosz LNG-importra, veszik is szorgosan a nyugati országok. Nyáron az USA mögött csak kevéssel lemaradva Oroszország szállította a legtöbb LNG-t Európába, megelőzve az Öböl-menti országokat.

Német gépek orosz hadiüzemekben

A szankciók ellenére a német gépek, iparcikkek továbbra is eljutnak Oroszországba. Az SWR kutatása szerint 2023-ban több mint 300 nagy ipari gépet szállítottak le, amelyekkel járműalkatrészeket vagy lőszert lehet gyártani. A számítógéppel vezérelt gépek automatikusan képesek acél vágására, fémlemez hajlítására vagy fémalkatrészek hegesztésére. A jármű- vagy repülőgép-alkatrészek vagy lőszerek gyártása szinte elképzelhetetlen ilyen berendezések nélkül.

Luxuscikkek, luxusautók

A szankciók kijátszása rendkívül jövedelmező, amiből a harmadik országban működő cégek is szép bevételre tesznek szert. Oroszországban az iPhone-októl a drága nyugati kozmetikumokig szinte minden kapható, még a katonai felszerelések elektronikai alkatrészei is. A Vedomosztyi üzleti lap szerint tavaly minden tizedik Oroszországban regisztrált személygépkocsi szürkeimport útján került az országba, leginkább japán, dél-koreai és német járművek.

Kétezernél több multi maradt Oroszországban

A Makronóm összegzése szerint kétezernél több multi maradt Oroszországban: nagy részük korlátozta tevékenységét, de maradt.
A Pepsi felfüggesztette italainak forgalmazását Oroszországban, de megtartotta részesedését a tejipari ágazatokban: a közvetlen munkavállalóinak száma eléri a húszezret, közvetetten pedig 40 ezer mezőgazdasági dolgozót foglalkoztat.

A nagy rivális, a Coca-Cola ugyan betiltotta az üdítők alapanyagául szolgáló szirupok exportját Oroszországba, ám továbbra is 21 százalékos részesedése van a Coca-Cola Hellenic (CCH) palackozó vállalatban, amely a régió első számú beszállítója. A részesedés miatt ebből maga a Coca-Cola is profitál.

Az orosz piacon továbbra is ott van az Unilever, a Nestlé, a Philip Morris, valamint a   Milka és az Oreo mögött álló óriás, a Mondelez, amelynek vezérigazgatója a közelmúltban szűkszavúan csak annyit mondott: a befektetőket egyáltalán nem érdekli, hogy erkölcsi alapon mire szólítják fel a vállalatot, egyszerűen maradni akarnak.
A legegyszerűbben a problémát az Unilever igazgatótanácsának egyik tagja, Nelson Peltz fogalmazta meg, aki a konkurenciát is belekeverte érvelésébe. Mint mondta: „a P&G és a Colgate-Palmolive sem hagyta el az országot. Nekünk mi a fenéért kellene?” – idézi írásában a Makronóm.