Olaf Scholz telefonon tárgyalna a békéről Vlagyimir Putyinnal

Olaf Scholz német kancellár - csaknem két év után - újra telefonon szeretne tárgyalni a békéről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette német kormányzati körökre hivatkozva a Die Zeit hírportál. A lap értesülései szerint a beszélgetést közvetlenül a G20-ak novemberi brazíliai találkozója előtt bonyolítanák le, de a két vezető még nem egyeztetett pontos időpontot.

A Die Zeit emlékeztetett arra, hogy Olaf Scholz lenne az első olyan kormányfő az Ukrajnát erőteljesen támogató országok közül, aki újra szeretné felvenni közvetlenül a kapcsolatot Putyinnal, legalábbis ha ez sikerül neki. A lap úgy tudja, Berlinből még nem érkezett megkeresés a Kremlbe. Az orosz elnöki hivatal nem kommentálta a két vezető közötti tárgyalás lehetőségét.

Az utolsó telefonbeszélgetés Scholz és Putyin között 2022 decemberében zajlott Berlin kezdeményezésére. A Kreml szerint a két politikus egyórás beszélgetése során Putyin kifejtette Oroszország hadműveletének logikáját, és kijelentette, hogy az ukrán csapatok felfegyverzésére és kiképzésére irányuló nyugati politika „pusztító”. Scholz pedig felszólította Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

2022 októberében a kancellár azt mondta a Deutschlandfunk rádiónak, hogy a Putyinnal folytatott beszélgetéseinek hangneme „mindig baráti, még akkor is, ha nagyon eltérő nézeteink vannak az ügyben.”

Olaf Scholz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott éves nyári interjújában azt mondta az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.

– fejtette ki Scholz. Hozzátette, hogy ehhez újabb békekonferenciára lesz szükség.

Nem sokat késett az orosz válasz. A berlini orosz nagykövet pár nappal később azt mondta, a Kreml kíváncsian várja Olaf Scholz béketervét, de arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak már volt egy. Mint mondta, a Kreml tudomásul vette Olaf Scholz német kancellár kijelentéseit az Ukrajnáról szóló tárgyalások szükségességéről, de konkrét javaslatot nem kapott.

Emlékezetes, hogy szeptember 27-én Vang Ji kínai külügyminiszter köszöntötte Magyarországot az ukrajnai válság tárgyalásos megoldását célzó, Béke barátai nevű csoport megalakításának ötletéért New Yorkban.

Vang Ji a Béke barátai csoport alakuló ülésén aggasztónak nevezte az ukrajnai csatatéri fejleményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a béke egyelőre nincs a láthatáron. Rámutatott, hogy a világ, és különösen a globális Dél egyre több országa ismeri fel, hogy nincs megoldás a harctéren, az eszkaláció pedig csak még nagyobb pusztításhoz, váratlan problémákhoz vezetne. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az alakuló ülés előtt arról számolt be, hogy Kína és Brazília vezetésével tizenöt ország ül össze New Yorkban, köztük Szaúd-Arábia, Egyiptom, Törökország, Mexikó, Kenya, Zambia és Kazahsztán. Tájékoztatása szerint mindössze három európai országot hívtak meg: Magyarországot, Franciaországot és Svájcot. A tárcavezető leszögezte:

Magyarország miniszterelnöke nagyhatalmakkal karöltve folytathatja békemisszióját – erről a svájci Weltwoche számolt be. Úgy tudják: Orbán Viktor Kínával és Brazíliával közösen dolgozik egy olyan csúcstalálkozón, ahova leültetnék Ukrajnát és Oroszországot.

A svájci Weltwoche úgy tudja, a magyar miniszterelnök Kínával és Brazíliával közösen dolgozik egy olyan találkozón, ahova leültetnék Ukrajnát és Oroszországot.

A béke barátai címmel jelent meg egy írás a svájci Weltwochéban, amelyben a főszerkesztő, Roger Köppel azt írta, hogy Orbán Brazíliával és Kínával közösen egy olyan csúcstalálkozót szervez, amelyen ott lenne Oroszország és Ukrajna is; a lap úgy tudja, a konferencián megjelenne Svájc és Franciaország vezetése is. Az, hogy pontosan mikor és hol lenne ez a konferencia, még kérdéses – hívja fel rá a figyelmet a Mandiner. 

– mondta a miniszterelnök a Weltwoche főszerkesztőjének, akivel együtt utazott el Csehországba Milos Zeman korábbi cseh elnök születésnapi ünnepségére. 

A lap úgy tudja, Orbán intenzív tárgyalásokat folytatott a múlt héten Kínával és Brazíliával, hogy mihamarabb létrejöhessen a Zelenszkij–Putyin békecsúcs. A Weltwoche felidézi, hogy a magyar miniszterelnök, miután hazánk átvette az unió soros elnökségét, béketurnéra indult, járt Kijevben, Moszkvában, Kínában és az Egyesült Államokban, hogy mielőbb létrejöhessen a tűzszünet és véget vessen a háborúnak. 

Putyin azt tolmácsolta Orbánnak, hogy nyerésre áll Ukrajnában, szétzúzza Zelenszkij seregét, ezért az orosz elnök feleslegesnek tartotta a tárgyalásokat. 

– írja Köppel, aki szerint jelenleg viszonylag fagyos a kapcsolat Magyarország és Brazília között, ugyanis Orbán magára haragította a megválasztott elnököt, Lulát, hogy nyíltan kihívójának, Bolsonarónak drukkolt. A Weltwoche szerint a korábbi nézeteltérések ellenére Orbánnak sikerült meggyőznie Lulát, támogassa a békekonferencia tervét. Úgy tudják, jelenleg a békecsúcs helyszínéről zajlanak a tárgyalások, a találkozón Magyarország, Kína és Brazília mellett Franciaország és Svájc is részt vesz.

Egyre nagyobb külső nyomás nehezedik az ukrán elnökre, hogy tárgyalásokat kezdjen a háború lezárásáról, még akkor is, ha ez Ukrajna számára fájdalmas engedményeket követelhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat készít elő Oroszországgal – erről ír az Index az El País spanyol újságra hivatkozva.

A spanyol lap szerint az ukrajnai háború fordulópontjához érkezett, és arra is kitérnek, hogy az ország katonai kapacitásai elérték határaikat, miközben a tél közeledtével súlyos problémák várhatók az energiaszektorban. Az ukrán lakosság morálja gyengülni kezd, és az ország fegyverellátása és finanszírozása is egyre bizonytalanabbá válik.

Az El País cikke szerint 

„Az elnök már készül a tárgyalásokra” – írja a lap, továbbá megjegyzik, hogy a kurszki régió lerohanása nem sok jót hozott az ukránoknak, pedig Zelenszkij éppen azért küldött oda csapatokat, hogy javítson a tárgyalási pozícióin. „Most Ukrajna azt kéri szövetségeseitől, hogy engedélyezzenek csapásokat az Orosz Föderáció ellen nagy hatótávolságú rakétákkal, és garanciákat követel a NATO-tól a katonai utánpótlásra, pénzügyi segítségre és támogatásra” – írja a lap.

Az ukrán elnök múlt heti pár napos látogatása az Egyesült Államokban diplomáciai rémálommá változott. Trumpot vérig sértette, beavatkozott az elnökválasztási küzdelembe, „győzelmi tervére” pedig Joe Biden sem mondott semmit. Vígaszdíjként kap egy újabb monstre fegyvercsomagot írta Révész Béla Ákos a Makronom elemzője.

Zelenszkij eredetileg az ENSZ-közgyűlésre utazott az Egyesült Államokba, hogy beszédével ismét támogatókat (és donorokat) állítson Ukrajna mellé, és minél több államot rávegyen, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Beszéde nem tartalmazott sok újat, a szokásos panelek ismételgetésével igyekezett még több támogatót szervezni Kijev köré: a titokzatos győzelmi tervről azonban, amelyet Biden elnöknek készült bemutatni, és amelyre mindenki kíváncsi volt, részleteiben nem beszélt.  

Amit tudni lehetett a dokumentumról, annak leglényegesebb elemét a Fehér Ház gyakorlatilag már előre elutasította. Zelenszkij kétségbeesetten küzd azért, hogy Biden engedélyezze a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi belső célpontok elleni használatát, ezt azonban az elnök az eszkalációtól való aggodalma miatt eddig következetesen elutasította – a jelek szerint pedig ezúttal is így tett. Elnöksége hátralévő idejében érthetően nem akarja megkockáztatni, hogy a neve egybeforrjon egy Moszkva elleni fizikai háborúval. Miután Zelenszkij tervének ez volt a legfontosabb eleme (a kurszki támadást, amelynek során ukrán csapatok törtek be Oroszországba, pontosan azért hagyta jóvá, hogy megmutassa a Nyugatnak, nincsenek vörös vonalak), a visszautasító hallgatásba merült Fehér Ház azonban az egészet félretolta. Lloyd Austin védelmi miniszter egyébként már szeptember elején figyelmeztette az ukrán elnököt: Washington továbbra sem engedélyezi a mélységi csapásokat Oroszország területén.  

Zelenszkij újabb segélycsomaggal vigasztalhatta magát. Az új segély nagy részét, 5,5 milliárd dollárt a pénzügyi év hétfői vége előtt kellene kiutalni, a kormány a határidő meghosszabbításán dolgozik. Egy 375 milliós készletet azonnal Kijevbe küldenek, ezt a Pentagon raktárából rendezik, egy nagyobb, 2,4 milliárd dolláros pakkot pedig beígértek Ukrajnának: utóbbi szépséghibája, hogy a pénz egy az egyben az amerikai hadiipari vállalatokhoz kerül majd, akik abból fognak Ukrajnának fegyvert gyártani, vagyis azonnali fegyversegélyről nem beszélhetünk.  

Minden elromlott, ami elromolhatott 

Sem Zelenszkij ENSZ-beszéde, sem az amerikai elnöknél tett látogatása, valamint „győzelmi terve” nem hozta lázba különösebben sem a közvéleményt, sem a médiát. Az elmúlt napokban mindent uralt Izrael Hezbollah elleni támadása, Ukrajna ügye a futottak még kategóriába került, és a szokásos udvarias szólamokon kívül gyakorlati javaslat vagy ötlet nem is merült fel vele kapcsolatban. Egyetlen kivétellel: Zelenszkij olyan diplomáciai otrombaságot követett el, amely ideiglenesen egy csapásra az amerikai elnökválasztási kampány egyik főszereplőjévé tette. Hogy amerikai látogatásának bakijai mennyiben fogják befolyásolni a Fehér Házért küzdők versenyét, egyelőre nem világos, de annyi bizonyos, hogy a már megszokottnak nevezhető ukrán „hakni” ezúttal alaposan beletenyerelt az amerikai belpolitikába.  

Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a New Yorker remek időzítéssel Zelenszkij érkezésével egy időben publikálta a vele készített interjút, amelyben a titokzatos győzelmi tervről faggatták az elnököt. Arról sok mindent nem lehetett megtudni az interjúból, 

 Mindez azonban gyufaláng lobbanása volt a republikánusok dühének atomvillanásához képest, amiért Zelenszkij Trumpot és alelnökjelöltjét, J. D. Vance szenátort kezdte ostorozni.  

„Az az érzésem, hogy Trump nem igazán tudja, hogyan állítsa meg a háborút, még akkor sem, ha azt gondolja, hogy tudja” – fogalmazott az ukrán vezető, utalva a republikánus elnökjelöltnek a kampányban is hangoztatott ígéretére. Ezzel a mondattal Zelenszkij máris belegázolt a washingtoni csatába, ám a javát Vance-nek tartogatta. A szenátor legendásan nem híve az ukrajnai háború finanszírozásának – 2022-ben elhangzott szavai („Őszinte leszek: nem igazán érdekel, mi történik Ukrajnával. Elegem van abból, hogy az elnök egy olyan országra összpontosít, ami nem érdekel, miközben hagyja, hogy saját országának határa háborús övezetté váljon.”) kiinduló tézise volt kampánya Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásának. A szenátor a háború lezárásának mihamarabbi híve, akár azon az áron is, hogy az Ukrajna területvesztésével jár majd.