KÜLFÖLD

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.10.16.
Módosítva: 2024.10.16.

Olaf Scholz: készen állok a háború lezárásáról tárgyalni Putyinnal

"Eljött az idő, hogy a háború lezárásól beszéljük" - fogalmazott a német kancellár.

A német parlamentben tartott szerdai felszólalás során Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy készen áll tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében - jelentette a német sajtó. 

Olaf Scholz: készen állok a háború lázarasáról tárgyalni Putyinnal

"Eljött az idő, hogy a háború lezárásól beszéljük. Amellett, hogy egyértelműen támogatjuk Ukrajnát, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kitaláljuk, hogyan biztosíthatjuk, hogy ez a háború ne tartson örökké. Ha megkérdezik tőlünk, hogy beszélünk-e az orosz elnökkel is, akkor azt válaszoljuk: igen, beszélni fogunk"

- fogalmazott a Bundestag plenáris ülése előtt tartott kormánybeszámolójában Scholz, hozzátéve, hogy a Moszkvával való esetleges tárgyalások soha nem történhetnek meg „Ukrajna feje fölött és a legközelebbi partnerekkel való egyeztetés nélkül”.

Scholz megjegyzései kapcsán fontos elmondani, hogy a német kancellár hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését. Szeptember végén a német kormányfő azt is kijelentette, hogy újra szeretne telefonon tárgyalni a békéről Vlagyimir Putyinnal.

A Die Zeit akkor arra emlékeztetett , hogy Olaf Scholz az első olyan kormányfő az Ukrajnát erőteljesen támogató országok közül, aki újra szeretné felvenni közvetlenül a kapcsolatot Putyinnal. Az orosz elnöki hivatal akkor nem kommentálta a két vezető közötti tárgyalás lehetőségét.

Scholz és Putyin között egyébként 2022 decemberében zajlott az utolsó telefonbeszélgetés Berlin kezdeményezésére. A Kreml szerint az egyórás eszmecsere során Putyin kifejtette Oroszország hadműveletének logikáját, és kijelentette, hogy az ukrán csapatok felfegyverzésére és kiképzésére irányuló nyugati politika „pusztító”. Scholz pedig felszólította Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

2022 októberében a kancellár azt mondta a Deutschlandfunk rádiónak, hogy a Putyinnal folytatott beszélgetéseinek hangneme „mindig baráti, még akkor is, ha nagyon eltérő nézeteik vannak a világról.”

Olaf Scholz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott éves nyári interjújában azt mondta az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hogy a német kormány továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a következő békekonferenciába Oroszországot is be kellene vonni.

"Úgy vélem, hogy most jött el az a pillanat, amikor meg kell beszélnünk, hogyan tudnánk gyorsabban kijutni ebből a háborús helyzetből annál, amit a jelenlegi helyzet mutat"

– fejtette ki Scholz, hozzátéve, hogy ehhez újabb békekonferenciára lesz szükség.

A DPA német hírügynökség nemrég publikált felmérése szerint a németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár - csaknem két év után - újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

A felmérést az indokolta, hogy Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését, amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.

Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is.

További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.

A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen.

A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

A felmérést az indokolta, hogy Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését, amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.

Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is.

További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.

A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen.

A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek