Árvíz-körkép Európában:

A Közép-Európát sújtó áradások elleni védekezés támogatására az Európai Unió segélyt, benne párátlanítókat és fertőtlenítőszert szállít Csehország és Lengyelország számára, és műholdfelvételek átadásával is segíti a vészhelyzet elleni védekezést – tájékoztatott az Európai Bizottság pénteken.

A brüsszeli közlemény szerint Csehország kérése nyomán, az EU polgári védelmi mechanizmusának keretében Szlovénia, Belgium, Horvátország és Németország szállít több száz párátlanító (nedvességelszívó) berendezést, amely – mint írták – nélkülözhetetlen az árvíz károsította épületek szárításához és a mihamarabbi helyreállításhoz.

Lengyelország kérését, amely vízfertőtlenítés biztosítására vonatkozott, Svédország teljesítette azzal, hogy több száz palack klóramint szállít az árvíz sújtotta országnak.

Janez Lenarcic uniós válságkezelésért felelős biztos kijelentette: a közös erőfeszítés rávilágít az EU megingathatatlan elkötelezettségére a szolidaritás és az együttműködés mellett válságok idején. A közös erőfeszítés könnyebbséget biztosít azok számára, akiknek életére a pusztító árvizek hatással vannak.

Közölte: az Európai Unió a klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus műholdképeit is rendelkezésre bocsátja az érintett országok vészhelyzet-elhárítási műveleteinek támogatására.

Az Európai Unió 24 órában elérhető Vészhelyzet-reagálási Koordinációs Központja (ERCC) továbbra is szoros figyelemmel kíséri a helyzetet,

és készen áll arra, hogy szükség esetén segítséget nyújtson – tette hozzá az uniós biztos.

A brüsszeli végrehajtó testület közölte, hogy az EU a kohéziós alapból tagállami kérés esetén összesen 10 milliárd eurót mozgósít az árvizek által sújtott országok számára.

Árvíz sújtja az EU szinte teljes keleti régióját. Az ausztriai, csehországi, németországi, magyarországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai pusztító árvizekről szóló, szeptember 19-én, csütörtökön kézfelemeléssel elfogadott állásfoglalásában a képviselők elégedetlenségüket fejezték ki az EU polgári védelmi mechanizmusának legutóbbi költségvetési megszorításai miatt.

Árvíz, Brüsszelből nézve

Elegendő és korszerűsített finanszírozást kérnek az EP-képviselők a védelmi felkészültség növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében, különös tekintettel a következő többéves uniós költségvetésre. Azt is szeretnék, hogy az EU Szolidaritási Alapja „arányban legyen az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”. Hosszú távon az állásfoglalás több uniós befektetést szorgalmaz a regionális és helyi ellenálló képességbe, és megköveteli, hogy az EU jövőbeli kohéziós politikája még jobban összpontosítson az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra.

Az EP- jelentés főbb megállapításai

1.    Több finanszírozásra van szükség az EU felkészültségének és a természeti katasztrófákra adott válaszlépéseknek a megerősítéséhez.
   2.    Az EU fokozza az ellenálló képességet az éghajlatvédelmi törvénnyel és a párizsi megállapodással összhangban.
   3.   Az elmúlt 30 évben az árvizek 5,5 millió embert érintettek, 3000 ember halálát okozták a több mint 170 milliárd eurós gazdasági kár mellett.

Így áll a védekezés a környező országokban

Amíg Brandenburg és Szászország az árvízre készül, Közép- és Kelet-Európában megkezdődnek a tisztítási munkálatok – írja a tagesschau. A lap összegzése szerint eddig több mint húszan haltak meg Kelet-Közép-Európában az árvíz miatt. 
A Lengyelországtól Csehországon át Ausztriáig terjedő árterületeken megkezdődtek a takarítási munkálatok, de az árvízi helyzet csak lassan javul. A katasztrófavédelem sok helyen továbbra is a hatalmas víztömegekkel küzd.

Csehországban minden régióban apadnak a folyók, gyakorlatilag megszűnt az árvízveszély, s már csak néhány helyen van magasabb szintű készültség – jelentette pénteken reggel a közszolgálati rádió.

Az árvíz halálos áldozatainak száma hatra emelkedett, az eltűntek száma hivatalosan jelenleg nyolc. Az eltűntek után nagy erőkkel kutatnak. Az észak-csehországi Ústí nad Labemben, az Elba folyóban a rendőrök láttak egy holttestet, de a sebes vízből nem sikerült kifogniuk. Ez azt jelzi, hogy az áldozatok száma valószínűleg nem végleges. A víz eltűnésével egyre nagyobb mértékben válnak láthatóvá a károk. A hivatalos becslések most már százmilliárd koronás (1500 milliárd forint) kárról beszélnek. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter csütörtök este kijelentette: javasolni fogja a kormánynak, hogy az idei évre tervezett költségvetési hiányt 30 milliárd koronával (450 milliárd forint) emeljék meg. Az idei tervezett hiány 252 milliárd korona, ezzel 282 milliárdra nőne. Hasonló módon a jövő évre tervezett költségvetésben is növelnék a várható hiányt.

A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány mérlegeli az árvízi kötvények kibocsátását, hogy növelje az államkassza bevételét. Erre 1997-ben már volt példa, s a kötvények gyorsan elkeltek. Petr Fiala cseh kormányfő, aki lengyel, szlovák és osztrák kollégája társaságában csütörtökön a dél-lengyelországi Wroclawban találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, újságíróknak elmondta: von der Leyen közölte, hogy Brüsszel tízmilliárd euróval segíti az árvíz sújtotta Közép-Európát, s ebből az összegből a csehek kétmilliárd eurót kapnak.

Az árvíz sújtotta településeken mindenütt megkezdődött a romok eltakarítása, a porták fokozatos rendbetétele. Ez nem megy könnyen, szinte mindenütt hiányoznak a nedvességelszívó gépek, a tisztító-, fertőtlenítőeszközök, a szükséges munkaeszközök és más hasonló dolgok, mert az igények egyik napról a másikra nagyon megnövekedtek. Míg a cseh kormány az Európai Uniótól kért nedvességelszívó készülékeket, több európai állam önként ajánlott fel segítséget. Szlovénia néhány száz gépet már el is küldött a cseheknek. A televízió szerint hiány van a statikusokból is, mert országszerte több ezer épületet kell átvizsgálni.

Akárcsak a korábbi évek hasonló katasztrófái esetében, most is országos szintű szolidaritás alakult ki a kárt szenvedettekkel. A legfrissebb kimutatások szerint a civil szektor szervezetei péntek reggelig már 250 millió koronát gyűjtöttek össze magánemberektől és cégektől is a rászorulók megsegítésére. Az árvíz által megkímélt településeken a rekonstrukciós igények alapján már szervezik az embereket, különféle szakmunkásokat, akik önkéntes alapon elmennek dolgozni, segíteni a károsultaknak. A civil szervezetek ismételten arra hívják fel az önkénteseket, hogy egyénileg ne utazzanak az árvíz sújtotta területekre, mert a segítséget szervezni kell. Eddig mintegy háromezer személy regisztráltatta magát erre az önkéntes munkára.

A cseh sajtó tájékoztatásai szerint kezdenek megjelenni az árvízi turisták is, akik csak kíváncsiságuk kielégítése végett utaznak a problematikus területekre. A sajtó felhívta a lakosság figyelmét, hogy egyrészt az árvíz sújtotta területekre utazni veszélyes, másrészt az ilyen személyek a kármentést is akadályozzák. Továbbra is kisebb-nagyobb gondok vannak az áramszolgáltatással, a lakások fűtésével, a melegvíz-szolgáltatással és a vasúti közlekedéssel. Ez utóbbi teljes újraindítását a jövő hét elejére ígérte a cseh vasúttársaság.

Ötre emelkedett a csehországi árvíz halálos áldozatainak száma, nyolc személy pedig eltűnt, őket továbbra is nagy erőkkel keresik – jelentette be Vít Rakusan cseh belügyminiszter szerdán késő éjjel a CNN Prima News hírtévében.

Petr Fiala kormányfő azt közölte, hogy az árvíz napjaiban – szombattól szerdáig – több mint 19 ezer embert telepítettek ki országszerte. Egy részük még a következő napokban sem térhet vissza otthonába, mert az árvíz által elöntött épületeket előbb a statikusoknak kell megvizsgálniuk, hogy lakhatók-e, érdemes-e újjáépíteni őket, vagy annyira megsérültek, hogy le kell őket bontani.

Az árvíz által egyik leginkább sújtott város, az észak-morvaországi Opava polgármestere szerint az ár a mintegy 60 ezer lakosú településen tíz négyzetkilométernyi területen pusztított, okozott nagy károkat, ahol több mint 6500 épület áll. Csehország 15 ezer nedvességelszívó gépet kért Brüsszeltől, mert ezekből nagy a hiány. A cseh tűzoltóság és a mentőszolgálatok eddig nyolcezer páramentesítő készüléket bocsátottak a lakosság rendelkezésére saját felszereléseikből.

Továbbra is gondok vannak az áramszolgáltatással. Csütörtökön reggel még mintegy 35 ezer háztartás volt áram nélkül, elsősorban a Morva-sziléziai régióban. A vasúti közlekedés több mint 20 helyi vonalon szünetel, s a közlekedés teljes újraindítását a jövő hét elejére ígérte a cseh vasúttársaság. A megáradt folyók vízszintje országszerte csökken, már csak egy helyen van legmagasabb szintű árvízveszély. Petr Pavel cseh államfő szerdán előzetes bejelentés nélkül meglátogatta a Morva-sziléziai régiót, s felkereste a leginkább árvíz sújtotta helyeket.

„A károk hatalmasak, az újjáépítés több helyen nem hónapokig, hanem évekig fog tartani”

– mondta késő éjjel az elnök.