Árvíz Európában: riasztást adtak ki Kelet-Németországra

Árvíz sújtja az EU keleti régióját. Az ausztriai, csehországi, németországi, magyarországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai pusztító árvizekről szóló, szeptember 19-én, csütörtökön kézfelemeléssel elfogadott állásfoglalásában a képviselők elégedetlenségüket fejezték ki az EU polgári védelmi mechanizmusának legutóbbi költségvetési megszorításai miatt.

Árvíz, Brüsszelből nézve

Elegendő és korszerűsített finanszírozást kérnek az EP-képviselők a védelmi felkészültség növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében, különös tekintettel a következő többéves uniós költségvetésre. Azt is szeretnék, hogy az EU Szolidaritási Alapja „arányban legyen az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”. Hosszú távon az állásfoglalás több uniós befektetést szorgalmaz a regionális és helyi ellenálló képességbe, és megköveteli, hogy az EU jövőbeli kohéziós politikája még jobban összpontosítson az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra.

Az EP- jelentés főbb megállapításai

1.    Több finanszírozásra van szükség az EU felkészültségének és a természeti katasztrófákra adott válaszlépéseknek a megerősítéséhez.
   2.    Az EU fokozza az ellenálló képességet az éghajlatvédelmi törvénnyel és a párizsi megállapodással összhangban.
   3.   Az elmúlt 30 évben az árvizek 5,5 millió embert érintettek, 3000 ember halálát okozták a több mint 170 milliárd eurós gazdasági kár mellett.

Így áll a védekezés a környező országokban

Amíg Brandenburg és Szászország az árvízre készül, Közép- és Kelet-Európában megkezdődnek a tisztítási munkálatok – írja a tagesschau. A lap összegzése szerint eddig több mint húszan haltak meg Kelet-Közép-Európában az árvíz miatt. 
A Lengyelországtól Csehországon át Ausztriáig terjedő árterületeken megkezdődtek a takarítási munkálatok, de az árvízi helyzet csak lassan javul. A katasztrófavédelem sok helyen továbbra is a hatalmas víztömegekkel küzd.