kulcsár edina
Történelmi jelentőségű lépésre szánta el magát az alpesi ország.
A svájci Szövetségi Tanács (kormány) felül kívánja vizsgálni az ország több mint 200 éve tartó "örök semlegességre" vonatkozó politikáját, hogy a biztonsága megerősítése érdekében titkos katonai megállapodást köthessen a NATO-val - írja bennfentes kormányzati forrásokra hivatkozva Blick svájci napilap online kiadása.
A BlicK értesülései szerint Viola Amherd svájci tanácselnök és védelmi miniszter még ebben a hónapban egy olyan jelentést terjeszt a kormány elé, amely szorgalmazza Svájc közeledését a NATO-hoz, mivel szerinte egyedül a katonai szövetség képes garantálni az ország hosszútávú biztonságát.
A jelentés állítólag nem javasolja Svájc csatlakozását a NATO-hoz, ugyanakkor sürgeti a kormányt egy olyan titkos katonai megállapodás aláírására, amely védelmet nyújtana a „nagy hatótávolságú rakéták, az európai államok elleni kiterjedt kiberháború, és a légtér megsértések miatti fenyegetések ellen”. A dokumentum szerint Svájcnak „komolyan” fel kell készülnie a kollektív védelemre, beleértve a NATO-hadgyakorlatokon való részvételt is.
Az előterjesztés is javasolja, hogy Svájc vizsgálja felül azt a szövetségi törvényt, amely megtiltja a svájci hadianyag Ukrajnába történő szállítását. A dokumentum megjegyezi, hogy ez a gyakorlat „zavart és frusztrációt okoz az EU-ban és a NATO-ban”.
Összegzésképpen pedig a javaslat arra szólítja fel a kormányt, hogy gondolja újra az alkotmányban rögzített semlegességi politikát, hogy az ország „időben megfogalmazhassa álláspontját az esetleges konfliktusokkal (Kína–Tajvan, Oroszország–NATO), és előre jelezhesse az esetleges követeléseket”.
A Blick úgy tudja, hogy a javaslat már készhez kapták a nagyobb pártok képviselői, és mind a Baloldal, mind a Svájci Néppárt egyértelműen aláutasította azt.
Svájc és a NATO közeledése egyébként múlt hónapban került először fókuszba, miután az alpesi ország engedélyezte, hogy a NATO irodát nyisson az ország területén.
- fogalmazott közleményében a svjáci kormány, hozzátéve az NATO-iroda megnyitása összhangban van az ország törvényeivel.
Fontos elmondani, hogy Bern a 2024. január 31-én elfogadott 2024-2027-es külpolitikai stratégiában megismételte a NATO-val való kapcsolatok erősítésére irányuló irányt, beleértve a katonai gyakorlatokon való részvételt is.
Egy tavaly készült felmérés szerint egyébként a svájciak szűk többsége, vagyis 55 százaléka támogatta az ország közeledését a NATO-hoz.
Svájc egyébként a napóleoni háborúkat lezáró 1815-ös párizsi béke óta folytat úgynevezett felfegyverzett semlegességet. Ez azt jelenti, hogy nem kezdeményez semmilyen konfliktust, de hadsereget azért tart, hogy meg tudja védeni magát, ha arra kényszerül.
Az örök semlegességhez kapcsolódóan 1907-ben egy olyan törvényt is elfogadtak, amelynek értelmében Svájc sem közvetlenül, sem közvetve nem küld fegyvereket háborúban részt vevő feleknek, és konfliktuszónákba.