KÜLFÖLD
Egyre durvább a háborús pszichózis a világon, nem látszik a vége
Létrehozva2024. 08. 01. 05:45
Évtizedek óta nem látott feszültség uralkodik a világban. Szinte minden kontinensre jut egy önmagában is igen veszélyesnek tűnő konfliktus.
Napról-napra egyre rosszabb és elkeserítőbb hírek érkeznek a világ különböző pontjai dúló fegyveres összecsapásairól. A béke felé vezető út egyre haloványabb, ha valaki a háborúk lezárását követeli, akkor nemzetközi támadások érik. A Ripost összegyűjtötte, hogy melyek azok a háborúk és konfliktusok, amelyek bármelyik pillanatban kiterjedhetnek.
Orosz-ukrán háború: még nem látszik a vége
Két és fél évvel ezelőtt egy emberként rezzent össze egész Európa, amikor kiderült, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. A kezdetben rövidtávú összecsapásnak ígérkező konfliktus hosszúsága a szakembereket is meglepte. A harcok kitörése óta több százezer ember veszthette életét, jelentős sikert egyik oldal sem könyvelhet el, ráadásul a békekötést egyelőre mindkét oldal elutasítja.
Ezt az európai háborút érdekes módon az Európai Unió sem tudja és akarja lezárni. a nyugat-európai vezetők háború pszichózisban szenvednek, és azt az álmot kergetik, hogy idővel az ukránokon keresztül le tudják győzni Oroszországot, a világ legnagyobb méretű országát.
Aki ráadásul tenni akar a békéért, azt összetűz alá veszik. Orbán Viktor is régen kapott már annyi kritikát nyugatról, mint amennyi a békemissziója miatt övezte. Múlt hétvégén a tusványosi fesztiválon így nyilatkozott erről:
Emlékeztetném magunkat arra, hogy az uniónak van egy alapszerződése, amely szó szerint tartalmazza a következő mondatot: “Az unió célja a béke.” De Brüsszel is úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút. Azért emlékeztessük magunkat arra, hogy minden kritika ellenére a békemissziónk kezdete óta az amerikai és az orosz hadügyminiszter beszéltek egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytattak, Zelenszkij elnök úr végre felhívta Trump elnök urat, és az ukrán külügyminiszter pedig elutazott Pekingbe.
Minden esetre a béke szükségszerűbb lenne, mint bármikor korábban, mivel a harcok egyre kegyetlenebbek a fronton, és könnyen belesodródhat a NATO is a harcokba, mint ahogy erről már voltak parázs viták is. A legtöbben Donald Trumptól várják a békét, ő azt ígérte korábban többször is, hogyha novemberben ismét elnöknek választják, akkor pillanatok alatt véget vet a háborúnak és a feleket tárgyalóasztalhoz ülteti.
Közel-keleti konfliktus: Iránra is átterjed a háború?
2023. október 7-én, a szimchat Tórá zsidó ünnep reggelén a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamász vezetésével váratlan, nagyszabású rajtaütést indítottak izraeli célpontok ellen. A támadás során az izraeli oldalon 1139 fő vesztette életét.
A nyugati világ több országa elítélte a Hamász erőszakos fellépését, és terrorizmusnak minősítette a szervezet támadását, míg az arab világban sokan a palesztin területek izraeli megszállását és a palesztinok önrendelkezési jogának megtagadását okolták a helyzet eszkalációjáért.
2024. március 22-re a háború gázai palesztin áldozatainak száma átlépte a 32 000 főt. Az övezet lakossága a harcok előtt közelítőleg 2,2 milliós volt, azaz közelítőleg 69 palesztin lakosra jut egy halott, ami rendkívül magas szám.
És hiába a kilenc hónap óta tartó harcok, az elmúlt hetek eseményei egyre nagyobb aggodalomra adnak okot. Kezdődött azzal, hogy a világ egyik legkomolyabb hadseregével rendelkező Törökország bejelentette, hogy ha Izrael folytatja Palesztina kegyetlen bombázását, akkor a törökök késze állnak bevonulni Izraelbe.
Erőt kell mutatnunk, hogy Izrael ne tehesse meg ezeket légicsapásokat a palesztinok ellen. Ahogy bevonultunk Karabahba, ahogy bevonultunk Líbiába, talán velük [Izraellel] is megtesszük. Nincs semmi, amire ne lennénk képesek.
Kedden érkezett a hír, hogy az izraeli hadsereg célzott csapást mért a Hezbollah parancsnokára Libanon fővárosában, Bejrútban. A parancsnok szerintük felelős volt egy szombati halálos támadásért az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon.
Szerdán aztán újabb fordulat következett, amikor is egy izraeli rajtaütés során kiiktatták a Hamász legfőbb vezetőjét. Iszmail Haníje az új iráni elnök beiktatása után teheráni rezidenciáján tartózkodott, amikor meghalt. Az oroszok és a törökök elítélték a támadást, az Egyesült Államok viszont közölte, hogy megvédik Izraelt, ha kiterjed a háború.
Irán vizsgálatot indított az iráni elnök beiktatása alkalmából Teheránban tartózkodó Haníje elleni támadás ügyében, és megígérte, hogy a gyilkosság „nem marad büntetlen”.
Gyerekgyilkosságok után zavargás Nagy-Britanniában
A szigetország még mindig sokkos állapotban van, miután egy 6, egy 7 és egy 9 éves kislányt is halálra késelt egy mindössze 17 éves fiú. A bevándorló hátterű fiatal indítéka ismeretlen, a rendőrség egyelőre a terrortámadás lehetőségét sem zárja ki.
A brit sajtó az elmúlt évtizedek legszörnyűbb gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeként emlegetik az esetet. A támadás egy Taylor Swift témájú rendezvényen történt az északnyugat-angliai tengerparti város tánciskolájában.
Kedd délután csendesnek szánt megemlékezést tartottak Southportban, de ez gyorsan eldurvult. A tömeg megostromolta a késelés helyszínétől pár méterre lévő mecsetet. A feldühödött tömeg – a feltételezések szerint a szélsőjobboldali Angol Védelmi Liga (English Defence League) tagjai – palackokat, szemeteskukákat hajigáltak, autókat gyújtottak fel, és összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel, akik közül huszonkilencet kórházba kellett szállítani súlyos sérülésekkel. A sebesültek között volt három rendőrkutya is.
Ripost hírek
