KÜLFÖLD
A papíron Norvégiához tartozó, de a gyakorlatban több ország által is használt Spitzbergák szigetcsoport a geopolitikai versengés egy fő színhelye az ukrajnai háború kirobbanása óta.
Az orosz állami tulajdonban lévő Arktikugol bányavállalat igazgatója kitűzte a szovjet zászlót a NATO-tag Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoport egyik hegycsúcsán - jelentette a helyi sajtó. A norvég kormány színtiszta provokációnak, és a birodalmi múlt újraélesztésre tett kísérletnek minősítette az esetet, az oroszok szerint viszont teljesen törvényesen, a nemzetközi egyezményekkel összhangban jártak el a hírhedt vörös zászló elhelyezése során.
A zászló kitűzéséről először Ildar Neverov, az Arktikugel vezérigazgatója adott hírt a közösségi oldalán. A cégvezér az írta, hogy Spitzbergákon élő oroszokkal és turistákkal mászta meg a Pyramiden város melletti hegycsúcsot, ahol egy akkora szovjet lobogót helyeztek el, ami az egész környékről látszik. „A hagyomány újjáéledt, és élni fog!” – zárta gondolatait Neverov.
Kari Aga Myklebost, a Norvég Sarkvidéki Egyetem geopolitikai professzora szerint a szovjet zászló használatának kettős célja van, és az ukrajnai háborút figyelembe véve kell értelmezni.
"A szovjet szimbólumokat Moszkva a külföldi geopolitikai ambícióinak legitimálására, valamint identitásépítő eszközként használja fel. Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy Spitzbergák egy stratégiai fekvésű terület a Kreml számára"
- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a zászló elhelyezésével egyértelműen az orosz nagyságról alkotott elképzeléseket kívánják erősíti.
A norvég sajtó külön kiemelte az eset kapcsán, hogy Oroszország részéről nem a mostani az első hasonló akció a Spitzbergákon. Az Arktikugol korábbi vezetője, valamint a helyi orosz főkonzulátus tavaly ugyanis egy militarista felvonulást szervezett a szigeteken, az oroszok lakta Barentsburg és Pyramiden településeken. Pyramidenben a felvonulás része volt egy, a Donyecki Népköztársaság zászlajával díszített traktor és kotrógép.
A norvég szárazföldtől mintegy 700 kilométerre északra fekvő Spitzbergák szigetcsoport jogi helyzete az egyik legbonyolultabb az egész világon. A Jeges-tenger közepén található szigeteket 1596-ban fedezték fel, majd évszázadokon keresztül több sarkvidéki expedíció kiindulópontjaként szolgált, illetve bálnavadászat is zajlott a környéken, de a zord körülmények miatt nem telepedett meg itt tartósan lakosság.
Az első hódító kísérletek a 19. század második felétől indult MEG, amikor Norvégia bejelentette, hogy igényt tart a szigetekre, ezt azonban számos ország, köztük Oroszország élesen kritizálta. A nemzetközi viták miatt a szigetcsoport egészen 1920-ig "res nullius"-nak, azaz senki földjének számított. Végül kilenc észak-európai ország egyetértésében megkötötték a Svalbardi Egyezmény, ami rendezte a terület jogi helyzetét.
A szerződés értelmében a szigetet Norvégiához csatolták, ugyanakkor Oslo csak korlátozott felügyeletet kapott a terület felett. Ez azt jelenti, hogy Spitzbergákon más országok - köztük Magyaország - is végezhetnek kereskedelmi és gazdasági tevékenységet anélkül, hogy abba a norvégok beleszólnának. Oslonak egyenlően kell eljárnia a területen bármely aláíró ország állampolgárával szemben, és a helyben beszedett adót csak helyi fejlesztésekre lehet fordítani. Fontos kitétel volt továbbá, hogy a terület demilitarizáltnak kell lennie, tehát nem lehet háborús vagy katonai célokra felhasználni.
A Svalbardi Egyezmény aláírása óta több norvég és orosz település is létesült a szigeten elsősorban bányászati célból. Ezek összlakossága ma közel 3 ezer fő. A két legjelentősebb orosz település Barentsburg és 2000-ben elnéptelenedett Pyramiden.
Szakértők szerint a 21. század geopolitikai csatározásainak egyik legfontosabb színtere lehet az Északi-sarkvidék, azon belül is elsősorban a Spitzbergák. A norvég kormány feltehetően ezt vette figyelembe, amikor múlt héten leállítatta a szigetcsoport utolsó magánkézben lévő területének, a Sore Fagerfjordnak az értékesítési folyamatát.
Cecilie Myrseth norvég kereskedelemért, iparért és halászatért felelős miniszter azzal indokolta a döntést, hogy a terület jelenlegi tulajdonosa nyitott lenne egy új magántulajdonosnak eladni a területet; ám ez szembemenne a szigetcsoportra vonatkozó norvég jogszabályokkal, veszélyeztetve az ország nemzetbiztonsági érdekeit és a régió stabilitását is. A szigetcsoport utolsó előtti magántulajdonú területét 2016-ban azért vásárolta meg a norvég állam 33,5 millió euróért, mert a hírek szerint kínai befektetők érdeklődtek iránta.
Ripost hírek
