kulcsár edina
Létrehozva: 2024.06.15.
Karnyújtásnyira került a béke, Amerikán múlik most minden
Az európai választásokkal sikerült egy kis időt nyerni, a sorsfordító voksolást novemberben rendezik az Egyesült Államokban.
Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai parlamenti választással lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot, időt nyert Európa. Szerencsés lenne, ha ez az időnyerés kitartana novemberig, az Egyesült Államokban ugyanis akkor választanak elnököt. Ha Donald Trump nyer, akkor záros időn belül újra béke lehet a kontinensünkön.
Az európai vezetők igen, de az emberek nem akarnak háborút
A magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy a választás napján megbukott a francia és a belga kormány, a német kancellár pártja a saját országában a harmadik lett a választáson, ami Németországban példátlan - mondta. Az európai emberek akarata világos jelzés az európai vezetők számára, hogy ha nem állnak a béke oldalára, meg fognak bukni – értékelt Orbán Viktor, majd kijelentette:
a magyar kormány a legnagyobb megerősítést kapta a választáson, a magyar emberek a békére szavaztak, és ez döntő érv volt a NATO-főtitkárral folytatott tárgyaláson.
Értékelése szerint a kormánypártok utcahosszal nyerték meg az európai és az önkormányzati választásokat, amelyek arról szóltak, hogy a háború vagy a béke oldalára álljanak-e a magyar politikai pártok. Azok nyertek, akik a béke oldalára álltak, "itt nincs mozgástér" – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, egy pillanat alatt megértették Washingtonban és Brüsszelben is, hogy lehet próbálkozni, de a magyar kormány ettől kezdve nem fog elmozdulni a saját álláspontjáról, mert megerősítést, egyben kötelezettséget kapott a saját választóitól.
Hozzátette, a választások után három nappal pedig konkrét következménye lett az emberek szavazatainak, hiszen a választási eredményt felhasználva tudta elérni - a NATO főtitkárával folytatott budapesti tárgyalásán -, hogy kívül tartsa Magyarországot a NATO ukrajnai misszióján.
Jelezte: létrejön egy NATO-ukrán misszió, azaz koordinálják az átadandó fegyverek átszállítását, három bázist hozva létre ehhez a tagállamok területén. Kijelentette ugyanakkor, hogy Magyarország erre nem hajlandó, mert ahol fegyvereket adnak át, az katonai célponttá válik az ellenség nézőpontjából.
Én nem akarom kockáztatni sem Magyarország, sem a magyar emberek békéjét azzal, hogy orosz katonai célponttá teszem Magyarország bármelyik négyzetcentiméterét. Ezt el akarom kerülni, ezen dolgozom. És ez eddig sikerült is
– szögezte le.
Novemberben Amerikán lesz a világ szeme
Ősszel választásokat tartanak az Egyesült Államokban, ahol a kérdés az, hogy a jelenlegi elnök, a demokrata Joe Biden vagy a republikánus Donald Trump lesz az USA következő elnöke. Így egyben Amerikában is az a tét, ami az európai parlamenti választáson volt: háború vagy béke?
Amint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump egy nemrégiben adott interjújában arról beszélt, hogy az elnöksége alatt az Egyesült Államok nem vett részt háborúkban, kivéve, amelyet az Iszlám Állam (ISIS) ellen indítottak, „de azt száz százalékban be is fejeztük".
De nem akarok háborúkat. Úgy gondolom, hogy ez olyan szörnyű, olyan szükségtelen és olyan költséges az életek és a pénz szempontjából – ebben a sorrendben –, és tönkreteszi ezeket az országokat
– fogalmazott a volt amerikai elnök. Hangsúlyozta, a háború tönkreteszi a kultúrát például Ukrajnában is, pedig ha ő lett volna az elnök, akkor soha nem történt robban ki az orosz-ukrán háború és az október 7-i támadás sem történik meg Izrael ellen.
Donald Trump Orbán Viktor miniszterelnökről szólva azt mondta, ő Magyarország vezetője, „őt erős embernek hívják, de nem az a kérdés, hogy erős ember-e vagy sem".
Ő egy határozott ember, azt mondta, ma a világ problémája az, hogy Donald Trump már nem elnök
– jelentette ki.
Korábban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszélt a Ripostnak arról, hogy mikor és miként lehet béke Európában:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
