Horvátország bevezeti a kötelező sorkatonaságot

Minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január elsejétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, már csak politikai jóváhagyásra van szükség – jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva. A miniszter kedden a Horvát Tábornoki Gyűlés ülése után mondta azt a sajtónak, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát két-három hónapra tervezik, ezen túl azonban nem közölt konkrét részleteket.

A védelmi tárca vezetője elmondta, hogy nemrég 900 euróra (valamivel több mint 350 ezer forint) emelték az önkéntes katonai szolgálatot teljesítők juttatásait, ami várhatóan a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők számára is ugyanannyi marad.

- fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy „nem mindenkinek kell majd fegyvert ragadnia, de mindenkinek kötelezettségeket kell majd teljesítenie az állam felé”.  Anusic hozzátette, hogy azok számára akik a civil szolgálatot választják, a szolgálati idő tovább fog tartani, és kevesebb lesz az engedmény is.

Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést. Most az ő számukra is készülnek tervekkel – mutatott rá a tárcavezető.

Tomo Medved veteránügyi miniszter szerint a biztonsági kihívások most olyanok, hogy egyre több ország gondolkodik a világon, ezen belül Európában is a kötelező katonai szolgálat rendszerének visszaállításáról.

A Horvát Tábornoki Gyűlés a fiatalok önvédelemre való képzésének fontosságát is hangsúlyozta: az elsősegélynyújtástól kezdve, a természeti katasztrófákra, balesetekre és katasztrófákra való reagáláson keresztül a különböző formájú nem hagyományos fenyegetések és kihívások felismeréséig.

Andrej Plenkovic miniszterelnök idén februárban tett bejelentést arról, hogy a kormány felkérte Ivan Anusic védelmi minisztert, vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot.

– hangsúlyozta akkor Plenkovic, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra, és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek kis híján háborút idéztek elő.

A háborúpárti vezetők már a nők kezébe is fegyvert adnának. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének javaslata szerint az egész kontinensre kiterjesztenék a sorkatonaságot. A skandináv államok után Németország is megfontolná a női sorkatonaság bevezetését is. A V4NA hírügynökség brüsszeli forrásokból úgy értesült: Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új Európai Parlament az elsők között tárgyalja majd az uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egy választási beszélgetésben kijelentette, szerinte a sorkötelezettség bevezetése szükséges lépés, és támogatja az általános kötelező szolgálat bevezetését.

Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek Berlinben.

A V4NA brüsszeli forrásokból úgy értesült:

Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.

A CDU és a német szociáldemokrata párt (SPD) két vezető politikusa is úgy véli, hogy a csak fiatal férfiak számára kötelező katonai szolgálat nem felel meg a kornak, és azt kérik, hogy az a nőkre is vonatkozzon. A nők mostanáig önkéntesen szolgáltak a Bundeswehrben.

Ennek változnia kell Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, Daniel Günther (CDU) és Eva Högl, a Bundestag védelmi biztosa (SPD) szerint.

Akárcsak Izraelben, Norvégiában, Svédországban és hamarosan Dániában, úgy Németországban is bevonhatják a nőket a hadseregbe.

Németországban a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről szóló vita azóta gyorsult fel, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter május elején erről beszélt a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.

A kötelező katonai szolgálat német támogatói különösen kedvelik a svéd modellt, amely eredetileg az önkéntes szolgálatra épül. A modell szerint minden 18 évesnek ki kell töltenie egy online kérdőívet, és többek között az egészségi állapotáról is tájékoztatást kell adnia. Ha nincs elég önkéntes, ez a modell lehetővé teszi a kényszerítést is a katonaságra.Németországban egészen 2011-ig volt kötelező sorkatonaság, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg. Azonban a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből – emlékeztet a Magyar Nemzet.

A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 180 ezer katonája van, a tervek szerint 2031-re újra 200 ezer fölé emelik a létszámot.

A kötelező katonai szolgálat kilenc országban van érvényben Európában. Norvégia és Svédország után Dánia a harmadik ország Európában, ahol már bevezették a női sorkatonaságot. Norvégia ezt 2015-ben, Svédország 2017-ben tette meg.

Európai körkép

Belgiumban a nők és a férfiak katonaikarrier-lehetőségei és általában a követelmények is azonosak. A legmagasabb katonanői rendfokozat az alezredes. Jelenleg – a harcoló beosztások kivételével – minden beosztás nyitva áll a nők előtt.

Dániában a parlament 1962-ben fogadta el azt a törvényt, amely megengedte, hogy a nők önkéntes alapon belépjenek a hadseregbe, de harcoló egységekben nem teljesíthettek szolgálatot. Az 1978-as esélyegyenlőségi törvény engedélyezte a nők szolgálatát harci beosztásokban.

Néhány évvel később az összes fegyvernemet megnyitották a nők előtt.

Nagy-Britanniában a kilencvenes évek elejétől  számos beosztást tettek a nők számára hozzáférhetővé, például a tengeri szolgálatot a hadihajókon és a légierőben. A hadsereg 1998-ban a nők számára megnyitott beosztások arányát 47-ről 70 százalékra növelte.

Az öbölháborúban 1100 brit katonanő szolgált különböző beosztásokban.

A holland katonanők helyzetét 1971-ben és 1979-ben két parlamenti határozat közvetlenül is érintette. Az 1979-es törvény a férfiakéval egyenlő jogi státust teremtett. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és a nők azonos feltételekkel lépnek be a hadseregbe. A nők hadseregbe történő integrációja részeként 1988-ban pedig olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek biztosítják a női sorozást, a munkakörválasztást, a kiképzést, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság engedélyezését.

Letölthető a Digitális Állampolgárság app, az első funkciói hamarosan elérhetővé válnak

Hirdetés

Ugyanakkor, a Magyar Nemzet arra is felhívja a figyelmet, hogy a sorkatonaság nem ugyanaz, mint a hadkötelezettség, mely azokra az országokra is érvényes, ahol jelenleg nincs érvényben kötelező katonai szolgálat.