"Magyar Péter nem az akinek látszik"- a volt barátnő szavai beigazolódtak

POLITIK
KÜLFÖLD

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.05.07.

Putyin medvével birkózó testőre lehet az új orosz védelmi miniszter

Az egyik legbizalmibb pozícióban tervez személycserét az orosz elnök.

Egymástól függetlenül több orosz katonai blogger is arról számolt be, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert hamarosan leválthatják, a helyére pedig Vlagyimir Putyin egykori testőre, Alekszej Djumin kerülhet, aki korábban azzal vált ismertté, hogy puszta kézzel birkózott le egy medvét az orosz elnök védelme közben. A személycserere tervéről beszámoló tudósítások szerint Putyin azért döntött Sojgu leváltása mellett, mert végleg megrendült a bizalma benne, miután az általa vezetett minisztériumot korrupciós botrány rázta meg, és a helyettesét nagy összegű kenőpénzt elfogadásának vádjával letartóztatták.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és korábbi testőre, Alekszej Djumin

A 2012 óta hivatalban lévő Szergej Sojgu helyettesét, Timur Ivanovot a múlt hónap végén tartóztattak le korrupciós vádak miatt. A nyomozóbizottság részleteket nem árult el az ügyben, csak annyit mondott, hogy a miniszterhelyettes különösen nagy összegű csúszópénzt fogadhatott el, amiért akár 15 éves börtönbüntetést is kaphat. A háború kezdete óta ez a legmagasabb szintig elérő korrupciós ügy Oroszországban. Ivanov tevékenysége egyébként egy, az elhunyt orosz ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnijhoz köthető korrupcióellenes szervezet által közzétett oknyomozás tárgya is volt. Ebben azt állították, hogy a miniszterhelyettes volt Mariupol újjáépítésének egyik legnagyobb haszonélvezője. 

Meg nem erősített források szerint Putyin már régóta fontolgatja Sojgu leváltását, amiért nem sikerült elérnie a Kreml katonai céljait Ukrajnában, a kirúgására azonban nyilvánvaló kommunikációs okok, és a háborúra való tekintettel nem került sor. Most azonban, hogy Putyint beiktatták az ötödik elnöki ciklusára, lehetősége nyílt új kabinet felállítására, és a miniszterei lecserélésére anélkül, hogy az a gyengeség jelének tűnjön. Egyes beszámolók szerint Sojgu a leváltását követően sem maradna munka nélkül: Putyin őt nevezheti ki az új vezérkari főnöknek.

Egyesek szerint Putyinnak az sem tetszik, hogy a katonai kudarcokért Sojgu megpróbálja áthárítani a felelősséget a védelmi ipar vezető szereplőire, így Gyenyisz Manturov kereskedelmi és ipari miniszterre, és Szergej Csemezovra, az állami Rosztek elnökére. Egy forrás szerint május 1-jén a védelmi miniszter erőteljesen bírálta a Biztonsági Tanács elnökhelyettesét, Dmitrij Medvegyevet is.

Több forrás is arról számolt be, hogy a védelmi minisztérium élére Putyin egyik régi szövetségese, Alekszej Djumin kerülhet, aki a kilencvenes években még Putyin személyi testőre volt, de a karrierje folyamatosan ívelt felfelé. Korábban Djumin a katonai hírszerző szolgálat igazgatóhelyettese volt, és ebben a tisztségében kulcsszerepet játszott a Krím-félsziget vérontás nélküli 2014-es annektálásában. Jelenleg Djumin Tula régió kormányzója. 

A napokban egyébként Vlagyimir Putyin személyes fogadta a Kremlben Djumint, amiről a hivatalos kormányzati csatornák is beszámoltak. Az orosz katonai bloggerek szerint ez szokatlan lépés volt az elnöki hivatal részéről, ami egyértelműen azt vetíti előre, hogy Putyin nagyon fontos szerepet szán az egykori testőrének.

Putyin egyébként szereti cserélgetni időnként az embereit, és voltak már letartóztatások például a Wagner-lázadást követően is. Akkoriban éppen Djumin esett ki a kegyeiből, lemondta a vele tervezett négyszemközti találkozóját, és elrendelte, hogy nyilvánosan kísérje el Sojgut egy rendezvényre. Elemzők szerint ez akkor Sojgu körének győzelmét jelezte.

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – jelentette a RIA Novosztyi orosz hírportál a belügyi tárca adatbázisára hivatkozva.

Az orosz hírportál közölte, hogy Zelenszkij elődje, Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás ellenzéki párt elnöke és Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ellen is körözés van érvényben az orosz belügyi adatbázis szerint.

Indokként az adatbázisban az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják az ukrán vezetőket. A RIA Novosztyi szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.

Az ukrán külügyminisztérium közleményben reagált a Zelenszkij elleni körözésről szóló orosz sajtóhírekre, és ez a tárca szerint „az orosz államgépezet és propaganda elkeseredettségéről tanúskodik”, és pusztán a figyelem felkeltésére irányul.

Kijev emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, ami az ukrán külügyi közlemény szerint „teljességgel valós, és a világ 123 országában végrehajtható”.

Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.

„Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként” – áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.

A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.

A március közepén megtartott orosz elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint a leadott szavazatok 87,28 százalékával nyerte meg Vlagyimir Putyin, aki újabb hatéves ciklusát kedden kezdi meg. Zelenszkij már akkor is úgy fogalmazott, hogy „semmilyen legitimitása sincs” Putyin elnök újabb választási győzelmének.

Mindemellett az ukrán elnök tavaly novemberben kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni most Ukrajnában. Noha Zelenszkij mandátuma május 20-án lejár, az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek