Még most is tart a NATO Steadfast Defender 2024 elnevezésű katonai gyakorlata, ekkora műveletre a második világháború óta nem volt példa Európában. A gyakorlatban mintegy 90 ezer katona, több mint 50 haditengerészeti hajó, benne a repülőgép-hordozóktól a rombolókig, több mint 80 repülőgép, köztük vadászgépek, helikopterek és drónok is részt vesznek - jelentette be Chris Cavoli, a NATO főparancsnoka.

A brit Daily Mail térképen mutatja meg, hogy az európai országok miként járulhatnak hozzá egy Oroszországgal folytatott háborúhoz. / Forrás: DailyMail

A Daily Mail brit hírportál és napilap arról ír cikkében, hogy az elmúlt hetekben jelentős orosz katonai sikerek voltak tapasztalhatók a fronton, miközben az ukrán katonák fásultak és lőszerhiánytól szenvednek. A lap azt is előrevetíti, hogy az egyre hanyatló keleti-nyugati kapcsolatok miatt Nagy-Britannia és Európa kénytelen lesz szembenézni egy komoly katonai fenyegetéssel. Az erről szóló átfogó elemző cikk címe:

Így készül fel Európa és Nagy-Britannia a III. világháborúra: interaktív grafika mutatja, hogyan fogja megállítani a Nyugat Putyint

A hírportál ennek fényében összeállított egy térképet (lásd feljebb), amin az látható, hogy az európai országok milyen szerepet vállalhatnak egy nagyobb háború esetén. A tréképről az olvasható le, hogy

Lengyelország és Svédország hajlandó atomfegyvereket telepíteni az országuk területére;
Közben Lengyelországban új óvóhelyeket hoztak létre;
Németország a hadseregét "háború kész" állapotra frissíti, ennek keretében bevezethetik újra a kötelező sorkatonaságot;
Franciaország megépíti a valaha volt legnagyobb atom-tengeralattjárót;
Nagy-Britannia a GDP 2,5 százalékra emeli a katonai kiadásait, valamint hajlandók amerikai nukleáris fegyvereket fogadni.

A júniusi választások tétje: háború vagy béke

Érdekes módon a nyugati lapokban egy fél mondat erejéig sem merül fel a béketeremtés lehetősége, a teljes nyugati közhangulatot a háborús pszichózis uralja. Ezért is mondják azt a békepárti erők, hogy Európa vezetésében változásra van szükség, aminek mérföldköve lehet a június 9-i európai uniós választás.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kampánykörútjának állomásain gyakran elmondja a jelenlévőknek, hogy a soron következő választás tétje: háború vagy béke.

Az a kérdés, hogy ez a többség kinyitja-e most a szemét, és ha kinyitotta a szemét, akkor elmegy-e szavazni, és hajlandó-e a békére szavazni. Ha ez a többség a békére szavaz, akkor ennek a többségnek végül is érvényesülni fog az akarata. Ez az európai választás tétje, és ez nemcsak Brüsszelben igaz, meg Párizsban, meg Berlinben, meg Bécsben, hanem ugyanez a tétje a dolgoknak Nyíregyházán meg Nagykállón is

– jelentette ki Orbán Viktor a nyíregyházi látogatása során.

Ekkor lehet béke Európában

Korábban a Ripost exkluzív interjút készített Nógrádi György biztonság politikai szakértővel, aki elmondta, hogy mikor lehet ismét béke Európában:

Abban a percben, hogy megállapodik egymással Moszkva és Washington, a béke lehetséges Kijev feje fölött is. Az én megítélésem szerint akkor lehet béke, ha Donald Trumpot megválasztják. Az új amerikai elnököt 2025. január 20-án iktatják be Washingtonban. Donald Trump kerek-perec bejelentette, hogy győzelme esetén közölni fogja Ukrajnával, hogy mi a feladata. Ha azt nem teljesíti, akkor nem kap több amerikai támogatást és összeomlik. Jelenleg ott tartunk, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül órákig vagy maximum napokig tudna működni. Trump azt is közölte, hogy ezt követően tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal, ami lehetővé tesz egy orosz-USA megállapodást Ukrajna feje fölött.

Az interjúról készült videónkat itt tudod visszanézni:

A brit sajtó már teljes realitásként ír a III. világháborúról, térképen mutatják a gócpontokat