Kijevben született, mégis betiltanák Bulgakov műveit Ukrajnában

Az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete (UINR) elrendelte a Kijevben született Mihail Bulgakov "hagyatékának felülvizsgálatát", hogy az megfelel-e az “orosz birodalmi politikáról” szóló törvénynek. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ha az állami ügynökség megállapítja Bulgakovról, hogy "orosz imperialista nézeteket vallott", a műveit betiltják Ukrajnában.

- olvasható az állami ügynökség honlapján, külön kiemelve, hogy az író munkássága „fenyegetést jelent Ukrajna nemzetbiztonságára”.

Az UINP közleménye szerint Bulgakov a Kijevben töltött évek ellenére is “imperialista nézeteket vallott, megvetette az ukránokat és kultúrájukat, gyűlölte az ukrán függetlenségi törekvéseket, valamint negatívan beszélt az ukrán állam megalakulásáról és vezetőiről”.

A vizsgálat kapcsán mindenképp érdemes elmondani, hogy Mihail Bulgakov 1891-ben született Kijevben, ahol apja a teológiai akadémia professzora volt. Ebben az időben az ukrán főváros még az Orosz Birodalom része volt. Bulgakov Kijevben érettségizett, és szintén a városban végezte el az orvosi egyetemet, és csak 1916-ban költözött el egy vidéki kisvárosba. Bulgakov az élete utolsó két évtizedét Moszkvában töltötte, ahol orosz nyelven regényeket, színdarabokat és újságcikkeket írt.

Bulgakovot leginkább A Mester és Margarita című regényéről ismerik – amelyet jóval a halála után adtak ki, és amit Ukrajnában betiltottak -, de “Fehér gárda” című regénye az 1918-as zavargások idején Kijevben játszódik. Bár a művet a szovjet kormány betiltotta, a belőle készült színdarab – “A turbinák napjai” – állítólag Joszif Sztálin egyik kedvence volt.

UINP döntése beleillik abba a szélesebb körű, államilag támogatott ukrán politikai kampányba, melynek célja az Oroszországhoz fűződő történelmi és kulturális kapcsolatok felszámolása. Ez a folyamat már a 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus után megkezdődött, de a háború 2022 februári kirobbanása után gyorsult fel igazán. 2023 áprilisában pedig a csúcsára ért, amikor Volodimir Zelenszkij aláírt egy törvényt, amely betiltotta az Oroszországhoz kapcsolódó neveket és szimbólumokat. 

Olekszandr Tkacsenko korábbi ukrán kulturális miniszter tavaly még az orosz kultúra nemzetközi tilalmával is megpróbálkozott, amikor felszólította Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy bojkottálják a háború végéig Csajkovszkij és más orosz zeneszerzők előadásait. A volt miniszter a baloldali Guardianben jelentetett meg véleménycikket arról, hogy szerinte egy ilyen kulturális bojkott megfelelő válaszlépés lenne arra, hogy, mint írta, "Oroszország aktívan megpróbálja elpusztítani az ukránok kultúráját és emlékezetét".

Vlagyimir Putyin az orosz kultúra eltörlésére tett ukrán kísérletekre reagálva korábban azt mondta, hogy az orosz kultúra az európai kultúra elidegeníthetetlen része. “Amikor valaki megpróbálja elpusztítani az orosz kultúrát, az öngyilkossági kísérlet, mert saját magát pusztítja el” – fogalmazott tavaly júliusban az orosz elnök.

A kijevi városi tanács még tavaly ideiglenes tilalmat vezetett be az orosz nyelvű kultúrára ellen – adta hírül többek közt a Deutsche Welle német közszolgálati médium. A korlátozás az orosz nyelvű könyvek, zenék, színdarabok és koncertek mellett a kulturális és oktatási programokra is kiterjed. Ez nemcsak az orosz szerzők műveire vonatkozik, hanem olyan alkotásokra is, melyeket orosz nyelven mutatnak be vagy oroszra fordítanak le.

− érvelt Vadim Vaszilcsuk, az oktatási, tudományos, családügyi, ifjúsági és sportbizottság elnöke a döntés mellett.  A tilalom ugyanakkor csak ideiglenes, annak teljes bevezetéséről az ukrán parlament dönthet. Emiatt egyébként több nacionalista csoport is bírálta a kezdeményezést, mondván: így nem lehet felelősségre vonni azokat, akik megszegik a tilalmat. Egyes orosz kulturális termékekre, alkotásokra már eddig is korlátozások vonatkoztak, az első tilalmakat 2018-ban a nyugat-ukrajnai Lvivben vezették be.

„Ne legyünk mi is agresszorok!”

A döntéssel ugyanakkor nem értenek egyet a különböző ukrán jogvédő szervezetek. 

Egy, a Deutsche Wellének nyilatkozó ukrán művész szerint az ilyen intézkedések azon a mítoszon alapulnak, hogy az ukrán kultúra mindig is diszkriminációnak volt kitéve, éppen ezért Ukrajnának is így kell válaszolnia a fenyegetésre. 

− vélekedett Jevgenyija Belorusec. Hozzátette, a tilalmak megosztottságot generálnak az ukrán társadalomban, valamint hozzájárulnak az erről folytatott párbeszéd elmérgesedéséhez. Véleménye szerint azonnal ellenségként tekintenek arra, aki szót mer emelni a kultúrát érintő intézkedések ellen. Aggodalma nem alaptalan, hiszen az első orosz nyelvű alkotásokat tiltó döntéseket követően többször előfordult, hogy az intézkedéseket önbíráskodó módon betartatni kívánok erőszakhoz folyamodtak. 

Erősödő törekvések

Az orosz kultúra, orosz nyelv eltörlésére irányuló ukrán törekvések a háború kirobbanása óta jelentősen felerősödtek.  2022-ben az ukrán parlament  már betiltotta az orosz előadók dalainak nyilvános előadását – a tilalom ugyanakkor nem vonatkozik az olyan alkotókra, akik a háború ellen szólaltak fel. Ezt követően tavaly júniusban Volodimir Zelenszkij aláírta a törvényt, ami betiltja az orosz nyelvű könyvek importját és értékesítését az egész országban. 

Ugyanakkor nemcsak Ukrajnában, de több nyugati országban is felerősödtek az orosz kultúrát érő atrocitások. Ez több formában is megmutatkozik, például a filharmonikus zenekarok nem játsszák a világhírű és elismert orosz zeneszerzők darabjait, a könyvesboltok polcairól, az iskolák tanterveiről pedig lekerültek az orosz írók és költők művei.