A háború Csehország egyik leggazdagabb emberévé tette a "fegyveripar urát"

A több mint két éve tartó orosz-ukrán háború Csehország egyik leggazdagabb emberévé tette a Czechoslovak Group (CSG) fegyvergyártó konszern tulajdonosát - írja a Bloomberg amerikai gazdasági hírportál. A mindösszesen 31 éves Michal Strnad nettó becsült vagyona jelenleg 5 milliárd dollár, majdnem négyszer több mint a konfliktus kirobbanása előtt. A nemzetközi sajtóban csak „Lord of Defence”, azaz a "fegyveripar urának" nevezett Strnad szerint az ő szempontjából már teljesen mindegy, mikor fejeződik be az öldöklés a fronton, mivel az európai országok fegyverkészletei kimerültek, így az ő cégei a következő tíz évben már biztosan jól járnak.

- fogalmazott a Bloombergnek nyilatkozva Strnad, hozzátéve, hogy az új geopolitikai helyzet kedvez a védelmi cégeknek, miután Európában több ország is a hadi kiadások növelése mellett döntött.

Ha pusztán a számokat nézzük, a Czechoslovak Group (CSG) elmúlt két éves teljesítménye gazdasági csodának számít. Az orosz-ukrán háború első évében a CSG nyeresége kétszeresére, 1 milliárd dollárra nőtt, tavaly pedig ezt a számot is sikerült megdupláznia. 2022 eleje óta a CSG lőszergyártása több mint tízszeresére (!), a cég gyáregységeiben dolgozó munkavállalók száma pedig közel háromszorosára, 10 ezer főre nőtt.

Ukrajna végtelen lőszerigényének kielégítése mellett a CSG legnagyobb nyélbe ütött üzlete mintegy 300 darab T-72-es harckocsit felújítása volt a közelmúltban. A szovjet tankokat több százmillió dollár értékben modernizálták csehországi gyárakban, majd a tüzérségi lövedékekkel együtt Ukrajnába küldték.

A CSG jogelődjét, az Excalibur csoportot Strnad édesapja, Jaroslav alapította 1995-ben. Az idősebb Strnad leselejtezett szovjet gyártmányú harckocsikat és egyéb felszereléseket vásárolt kelet-európai országoktól, hogy azokat fémhulladékká alakítsa át és profitot termeljen belőlük. Menet közben azonban felfedezte a pótalkatrészek és használt harcjárművek virágzó piacát olyan helyeken, mint Afrika, ezért a fegyverek továbbértékesítése mellett döntött.

Michal Strnad 2013 óta, huszonegy éves kora óta vezeti az CSG csoportot, kezdetben édesapja mellett. Hat évvel ezelőtt vette tőle a cég teljes irányítását.

A CSG 2020-ban a spanyol Fabrica de Municiones de Granada, két évvel később pedig az olasz Fiocchi Munizioni fegyvergyártó cég felvásárlásával bővült. Jelenleg a Vista Outdoor lőszerüzletágának megvásárlására törekszik, a tranzakció viszont politikai ellenállásba ütközik az Egyesült Államokban.

Trendforduló figyelhető meg a hazai védelmi iparban is. Az ágazat a kétezres évekre lényegében megszűnt, 2020 nyarától kezdett újra feléledni oly módon, hogy a magyar állam a világszinten is meghatározó német hadiipari céggel, a Rheinmetall-lal szerződött gyalogsági harcjárművek hazai gyártására – írta a Világgazdaság annak kapcsán, hogy jelentősen felfuthat az ágazat a következő években.

Valamennyi részegységet, folyamatot beleszámítva nyolc városban van vagy lesz Magyarországon fegyvergyártás. A legjelentősebbnek Zalaegerszeg mondható, ahol az említett harcjárművek is készülnek. Kaposváron a kiegészítő radar- és fegyverrendszerek integrációja zajlik, Gyulán civil és katonai helikopterek alkatrészei készülnek, Kiskunfélegyházán pedig kézilőfegyverek. 

Győrben páncélozott harcjárművek gyártását tervezik, Várpalotán lőszerekét, Nyírteleken radarok készülnek majd, Szeged pedig a civil felhasználású lézertechnológia fejlesztésében, gyártásában kap szerepet.

A Világgazdaság információi szerint mindezt beleszámolva és összeadva 

Ez szakértők szerint abszolút reális várakozás. Az elsőre alacsonynak tűnő részarány jelentős összeget képvisel. Jelenleg a hazai nemzeti össztermék valahol 75 és nyolcvanezer milliárd forint körül alakul, az elmúlt 13 évben pedig nagyjából megháromszorozódott a magyar gazdaság összteljesítménye 27 ezer milliárdról. Az egy százalék a jelenlegi adatok szerint több mint ezermilliárdos részesedést jelentene. Jóval kisebb részarány ugyanakkor, ha járműiparhoz hasonlítjuk, amely közel 150 ezer munkahelyet biztosít, és a jelenleg a GDP húsz százalékát állítja elő. Utóbbi arányát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter harminc százalékra kívánja növelni.

A védelmi ipar fejlesztését indokolja, hogy az iparág szuverenitási kérdés is, a modern haderő pedig vitathatatlanul súlyt ad Magyarország érdekeinek képviseletéhez. Az, hogy a honvédelem magyar kapacitásokból biztosítható, különösen pozitív a lap cikke szerint, hiszen „végső soron lehetőséget teremt a harcképesség fenntartásához akkor is, ha a hadiipari szállítási láncok megszakadnának”. 

Cél ugyanakkor az is, hogy a haderőre fordított összeg megtérüljön, a beruházások a ráfordítás dupláját hozzák vissza. Ehhez fontos kérdés, hogyan lehet a Magyarországon legyártott haditechnikát becsatornázni a nemzetközi piacokra és értékesítési platformokra. Az állam ugyanakkor nemcsak nyereség formájában tudja visszaszedni a kiutalt támogatásokat, hanem egyebek mellett adóban és a foglalkoztatottságon keresztül is.