Kémműhold-hálózatot épít Amerikának Elon Musk

Elon Musk űripari cége, a SpaceX egy több száz elemből álló kémműhold-hálózatot épít az Egyesült Államok számára - írja a Reuteres hírügynökség egy birtokukba került titkos dokumentumra hivatkozva.

A Reuters információi szerint a SpaceX 2021-ben kötött - 1,8 milliárd dollár értékben - szerződést az amerikai Védelmi Minisztérium Nemzeti Felderítő Hivatalával (NRO), melynek részeként a cég több száz alacsony pályán keringő kémműholdból álló hálózat megépítését vállalata. A Starshield (Csillagpajzs) névre keresztelt rendszer állítólag a Föld minden tájáról képes lesz élő képeket gyűjteni az amerikai hírszerzés számára, sőt, a célszemélyeket akár le is tudja majd követni. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint, ha ez igaz, "senki sem bújhat el többé Amerika elől".

A Reuters forrásai szerint amennyiben a program sikeres, úgy jelentősen nő az amerikai kormány és haderő képessége a potenciális célpontok felderítésére, legyen azok bárhol a Földön.

Elemzők úgy vélik, hogy a SpaceX  és az Védelmi Minisztérium megállapodása azt is jelzi, hogy töretlen a bizalom a hírszerzési vezetők és Elon Musk között, annak ellenére, hogy a közelmúltban a Tesla-vezér többször is nyilvánosan szembehelyezkedett a Biden-adminisztrációval, például az ukrajnai háború kapcsán. Korábbi beszámolók szerint az ukrán hadsereg egyik akciója a Krím-félszigeten például azért hiúsult meg, mert Elon Musk egyszerűen kikapcsolta a Starlink elérhetőségét a térségben.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a Starshield program keretében állítottak-e már pályára műholdat, ahogy azt sem, hogy a projektben milyen más cégek vesznek részt. Az ugyanakkor tudható, hogy a műholdak képesek követni a földi célpontokat és ezen információkat megosztani a hírszerzési és katonai vezetőkkel. Az eszközök emellett képesek folyamatos képet adni a földi műveletekről, bárhol a világon.

A Reuters forrásai szerint 2020 óta mintegy tucatnyi prototípust lőttek fel a műholdakból a SpaceX Falcon 9-es rakétáinak segítségével. Egy, a műholdakról szóló amerikai adatbázisban számos olyan, a SpaceX által pályára állított műhold látható, melyet sem a SpaceX, sem az amerikai kormány nem vallott magáénak.

A Pentagon egyébként is szívesen köt szerzédést a SpaceX-et, amikor az űrbe kíván valamit juttatni, így például  a Starshield prototípusát is egy korábbi, 200 millió dolláros program keretében bocsátották fel, ami a későbbi, 1,8 milliárd dolláros szerződés számára is kikövezte az utat.

A tervezett Starshield hálózat elkülönül a SpaceX szélessávú műholdas internethálózatától, a Starlinktől, mely mintegy 5500 műhold segítségével biztosít internethozzáférést szerte a világon.

A Starlink kapcsán Musk és az amerikai kormány között több vita is kirobbant, miután az eszközt Ukrajna is használja a frontvonal közelében, azonban az nem működik az oroszok uralta területeken, ami különösen offenzív műveletek idején okozhat kommunikációs problémákat az ukránok számára.

A Starshield-hálózat az amerikai-kínai űrversenynek is a része, melynek keretében a szuperhatalmak igyekeznek az űrben is domináns pozícióra szert tenni. Ennek részeként a műholdak is egyre kisebbek lesznek és egyre alacsonyabb pályán keringenek. A tervek szerint a hálózat több száz egységből áll majd, melyek képesek lesznek rajként is működni.

Egy amerikai történész szerint Elon Musk korábban megakadályozott egy, a fekete-tengeri orosz hadiflotta elleni nagyszabású ukrán dróntámadást, méghozzá úgy, hogy kikapcsolta a Szevasztopol feletti Starlink műholdas hálózatot. A cég vezérigazgatója reagált a vádakra.  

Elon Musk tavaly titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják ki a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát az oroszok által megszállt Krím partjainak közelében, hogy ellehetetlenítsenek egy tervezett ukrán dróncsapást.

Az üzletember amiatt aggódott, hogy a víz alatti drónok támadása, amely a szevasztopoli orosz haditengerészeti flottát vette volna célba, fokozná a feszültséget, és elképzelhető, hogy nukleáris háborúhoz vezetne

– olvasható Walter Isaacson történész Elon Musk című életrajzi könyvének egyik részletében,

Musk  korábban  reagált a hírre, megjegyezve, hogy

az említett régiókban lévő műholdak eleve nem voltak bekapcsolva, és ő egyszerűen úgy döntött, hogy nem is aktiválja őket.

Ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a megakadályozott ukrán támadás elsüllyesztette volna az ott állomásozó orosz flotta nagy részét. A SpaceX vezérigazgatója szerint a kormányhatóságok sürgős kérése volt, hogy aktiváljuk a műholdakat egészen Szevasztopolig, és

ha beleegyezett volna a kérésükbe, akkor a SpaceX bűnrészessé vált volna egy súlyos háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában.

Walter Isaacson, aki különböző forrásokból értesült az eseményről, úgy írta le azt, hogy a robbanóanyaggal felszerelt ukrán víz alatti drónok már jócskán megközelítették az orosz flottát, amikor megszakadt a műholdas kapcsolatuk. A szerző azt is leírja, hogy ukrán tisztviselők valósággal könyörögtek Musknak, hogy állítsa vissza az elérést, de ő nem állt kötélnek. Utal továbbá arra is, hogy az amerikai üzletember vélhetően orosz sugalmazásra akadályozta meg a pusztító támadást.

Elon Musk egyébként már többször felszólította a harcoló feleket az azonnali tűzszünet megkötésére.

Az orosz-ukrán háború  kirobbanása óta Elon Musk összesen 20 ezer Starlink műholdas internetes terminált adományozott Ukrajnának, hogy a hadsereg és a lakosság hozzáférhessen a világhálóhoz. Az első szállítmányok után az ukrán hadsereg gyakorlatilag azonnal rákapott a rendszerre, különösen a frontvonalakon, ahol szinte minden más internetkapcsolat megsemmisült. Nem túlzás azt állítani, hogy a Starlink jelenleg Ukrajna kommunikációjának gerincét képezi.

Miután Elon Musk és a cég elnöke, Gwynne Shotwell tudomást szerezett arról, hogy a műholdas rendszerüket katonai csapásokhoz is használják az ukránok, korlátozták a hozzáférésüket a hálózatához. A vállalat akkori közleménye szerint a rendszer nem támadó vagy katonai műveletekre készült, és nem is ebből a célból bocsájtották azt Ukrajna rendelkezésére.

Musk a Twitteren korábban azt közölte, hogy cége „nem teszi lehetővé egy olyan konfliktus eszkalációját, amely a harmadik világháborúhoz vezethet”. Mint fogalmazott, a SpaceX „nem engedi meg, hogy a Starlinket nagy hatótávolságú dróntámadásokhoz használják”. Továbbá figyelmeztetett egy globális konfliktus kockázataira is, hozzátéve, hogy a legtöbb ember „megfeledkezett” ennek veszélyéről.

A New York Timesnak nyilatkozó bennfentesek szerint a Starlink-hez való hozzáférés ukrajnai korlátozásáról szóló döntések kizárólagosan Elon Musk mérlegelési jogkörébe tartoznak.

Mikhailo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint a nézeteltérés abban van, hogy a háború kritikus szakaszaiban égetően szükség volna egy mindenkitől független technikai kapacitásra, ami felett kizárólag Ukrajna rendelkezik. „A döntéshozatalnak és a végrehajtásnak 100 százalékosan a saját akaratunkon kell nyugodnia. Hadseregünk számára túl nagy a kockázat, ha a támadó műveletek lefolyása külső körülményektől vagy harmadik felektől függenek" - fogalmazott a tisztségviselő.

Elon Musk kitart Soros Györgyre vonatkozó korábbi kritikája mellett, és visszautasította az antiszemitizmus vádját megjegyzésével kapcsolatban egy interjúban.

A Tesla alapító-vezérigazgatója, a Twitter tulajdonosa néhány hónapja a közösségi médiaoldalon tett közzé egy bejegyzést, amelyben a magyar származású befektető-üzletembert egy képregény-sorozat, az X-Men emberfeletti hatalommal rendelkező negatív figurájához hasonlította.

A megjegyzés komoly vitát váltott ki a közösségi oldalon és az amerikai médiában, amire Elon Musk azzal reagált:

nem gondolná, hogy Soros Györgyöt a jó szándék mozgatná,

és úgy fogalmazott, hogy „Soros gyűlöli az emberiséget”, és célja a civilizáció alapszövetének szétszakítása.

A megjegyzés nyomán Elon Muskot szélsőjobboldali retorikával vádolta meg az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League) elnöke. Jonathan Greenblatt, a civil aktivista szervezet vezetője kifejtette, hogy az Elon Musk által tett megjegyzésekhez hasonlók megerősítik a szélsőségeseket.

Elon Musk kedden az CNBC televíziócsatornának adott interjúban kifejtette, hogy

fenntartja véleményét, és hozzátette, hogy joga van véleménye kifejtéséhez, mert ez a szólásszabadság lényege.

Arra a felvetésre, hogy a megjegyzése következménye üzleti szempontból hátránnyal járhat vállalkozása, a Tesla számára, az üzletember azt válaszolta: „azt mondok, amit akarok, és ha ennek következménye pénzvesztés, hát legyen”.- tette hozzá.

Soros György engem Magnetóra emlékeztet – írta ekkor közösségi oldalán Elon Musk amerikai üzletember. Ezzel a milliárdos Sorost egy Marvel-főgonoszhoz hasonlította.

Ezután egy a Twitteren népszerűvé vált oknyomozó újságíró – aki még Donald Trump elnöksége idején azzal vált híressé, hogy sokat kommentelt az elnök bejegyzései alá –, sietett Soros György védelmére kelni. A látszólag Soros György munkásságát elismerő médiaszemélyiség bejegyzésében azt írta: „Magneto holokauszttúlélőként szerzett tapasztalatai formálták szemléletét, valamint mélységét és empátiáját. Soros, aki szintén holokauszttúlélő, folyamatosan támadják a jó szándékai miatt, amelyeket egyes amerikaiak rossznak tartanak pusztán azért, mert nem értenek egyet ezzel a politikai hovatartozással.”

Elon Musk erre reagálva pedig azt írta:

„Ön azt feltételezi, hogy ezek jó szándékok. Nem azok. (Soros) le akarja rombolni a civilizáció szövetét. Soros gyűlöli az emberiséget.”

A Twitter és a SpaceX vállalat vezére azt követően szállt bele a magyar származású üzletemberbe, hogy befektetési cége eladta összes Tesla-részvényét, amely cég szintén Musk tulajdona – írta korábban a Világgazdaság.hu.